Kronológia

Krisztus előtt

• 400.000 Kavicseszköz-készítő emberi kultúra a Várhegy forrásmészkő-takaróján.
• 10 000 körül: Paleolit település a Remete-barlangban.
• 4-3. évezred: Neolitikus telepek a Duna jobb part menti dombsávon.
• 3-2. évezred: Rézkori kultúrák Békásmegyeren, Lágymányoson, a Csepel-szigeten.
• 2-1. évezred: Bronzkori kultúrák a Várhegyen, Budafokon, Zuglóban, Rákospalotán.
• 9-4. század Kora vaskor, békásmegyeri települések,angyalföldi aranylelet.
• 4-1. század Késő vaskori és kelta, eraviszkusz települések a Gellért-hegyen, a Tabánban, Békásmegyeren.

Krisztus után

• 1-4. század Római uralom a mai főváros területén és a Dunakanyar jobb parti oldalán.
• 4 század első fele: Hun uralom.
• 5-6. század Germán népcsoportok (keleti gótok, longobárdok).
• 6-8. század Avarok a főváros mai területén (temetők Budán, Zuglóban, a Csepel-szigeten).
• 9. század Bolgár-szláv népelemek a Duna átkelőhelyeinek környékén.
• 895-900 Honfoglaló magyarok telepednek meg a főváros mai területén és a Dunakanyarban. Kurszán vára Óbudán. Árpádot Anonymus szerint a mai Óbuda területén temetik el.
• 970 körül: Esztergom fejedelmi, majd a tatárjárásig királyi székhely.
• 1046 Gellért püspököt Vata pogány lázadói a mai Gellért-hegyen megölik.
• 1172-1196 III. Béla esztergomi vár- és székesegyház építkezése. Óbudán is van királyi lakhelye. Kancelláriáján működik Anonymus. 13. század elején II. András királyi várpalotát építtet Óbudán.
• 1241-1242 Tatárok dúlják Pestet, majd a budai oldalt is, Esztergom várát nem tudják bevenni.
• 1245 IV. Béla a mai Margitszigeten (akkori Nyulak szigete) a domonkos, később a ferences szerzetesrendek számára kolostorokat alapít (Szent Margit-legenda).
• 1247-1265 Felépül a budai vár és a visegrádi vár.
• 1255-ben Buda vásárvámjáról rendelkeznek
• 1302 Budai zsinat, VIII. Bonifác pápát, majd 1304-ben XI. Benedek pápát is kiátkozzák.
• 1322 I. Károly királyi székhelyét Visegrádra helyezi.
• 1335 Visegrádi királytalálkozó. Buda árumegállító jogot kap.
• 1342-1382 Nagy Lajos uralkodása, palotaépítkezései Visegrádon és Budán.
• 1343 Nagy Lajos király az óbudai királyi palotát anyjának adja.
• 1387-1437 Zsigmond uralkodása.
• 1389-ben Óbudán egyetemet alapít.
• 1416-1424 Zsigmond a budai várban felépíti a Friss palotát.
• 15. sz. közepén megépül a budai, majd a pesti városfal
• 1458-1490 Mátyás Király uralkodása, budai udvarában humanista tudósok, reneszánsz művészek tevékenykednek.  A visegrádi palotát Mátyás reneszánsz stílusban átépítteti.
• 1470 körül Pest szabad királyi város lesz.
• 1473 Az első budai nyomdában, Hess Andrásnál, elkészül a Budai Krónika.
• 1514 Dózsa György jobbágyhadai Rákos mezején gyülekeznek.
• 1526 szeptember: A mohácsi csata után a törökök Budát is feldúlják.
• 1541 augusztus 29. Buda 145 évre – megszakításokkal a Dunakanyar is – török uralom alá kerül.
• 16 század második fele: Megépülnek a ma is működő budai török fürdők.
• 1595-1605 Esztergom ismét magyar kézen.
• 1686 szeptember 2. Több hónapos ostrom után Buda vára felszabadul a török uralom alól.
• 1690 Szentendrén törökök elől menekülő szerbek telepednek le.
• 1703 I. Lipót kiváltságlevelet adományoz Buda és Pest számára.
• 1772 Az első állandó (német nyelvű) színház megnyitása Pesten a Rondellában.
• 1777 Mária Terézia a nagyszombati egyetemet Budára helyezi át.
• 1782 II. József az egyetem keretében mérnökképző intézetet létesít.
• 1783 II. József a Helytartótanácsot Pozsonyból Budára, az egyetemet Budáról Pestre helyezi.
• 1790 Az első magyar nyelvű színielőadás (Kelemen László társulata) Budán.
• 1795. május 20. Martinovics Ignác és jakobinus társainak kivégzése a Vérmezőn.
• 1806 Kultsár István kiadja az első Pesti Magyar Hírlapot.
• 1808 József nádor elnökletével megalakul a pesti Szépítő Bizottság. Gróf Széchényi Ferenc adománya megalapozza a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, mely a későbbi Országos Széchényi Könyvtár anyagát is őrzi. Törvény a Ludovika Akadémia megalapításáról.
• 1810. szeptember 5. Tabáni tűzvész.
• 1825. november 3. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása.
• 1837-1847 A Magyar Nemzeti Múzeum építése.
• 1838. március 13-16. Árvíz Pesten, Budán, Óbudán és a Dunakanyarban.
• 1846. július 15. A pest-váci vasútvonal megnyitása.
• 1848. március 15. Forradalom Pesten.
• 1849. január 5. Császári csapatok vonulnak be Budára és Pestre.
  Április 23. Aulich vezetésével a honvédség felszabadítja Pestet.
  május 21. Görgey vezetésével a honvédség visszafoglalja Buda várát.
  Július 11-15. Osztrák és orosz csapatok szállják meg Budát.
  Október 6. Batthyány miniszterelnök és több szabadságharcos kivégzése az Újépületben.
  November 20. A Lánchíd megnyitása.
• 1867 Kiegyezés, Ferenc József megkoronázása.
• 1870 Megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
• 1872 Törvény Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről, az egyesített főváros neve: Budapest.
• 1874 A fogaskerekű vasút üzembe helyezése.
• 1875. június 26. Felhőszakadás nyomán pusztító árvíz Újlakon, a Krisztinavárosban és a Tabánban.
• 1876 A Margit híd megnyitása. A Sugár (mai Andrássy) út megnyitása.
• 1877 A Nyugati pályaudvar átadása.
• 1887 Az első villamosvasút megindulása.
• 1881-től a telefon- és távíróhálózat kiépülése Budapesten és vidékén, telefonhírmondó létesült.
• 1884 A Keleti pályaudvar átadása. Az Operaház megnyitása.
• 1896 Ezredévi ünnepségek Budapesten.  A millenniumi földalatti vasút átadása.
  Az első filmvetítés.
  Az új Országház megnyitása.
  A Ferenc József (mai Szabadság) híd megnyitása.
• 1903 Az Erzsébet híd megnyitása.
• 1909-1910 Elektromos közvilágítás a Rákóczi és Andrássy úton.
• 1914 július 28. Hadüzenet Szerbiának.
  Budapesten tüntetések a háború mellett.
• 1918 október 8. Békét követelő tömeggyűlések Budapesten.Október 25-31. Nemzeti Tanács megalakulása.
  Károlyi Mihály vezetésével, győz a polgári forradalom.
  November 16. Magyarország államformája köztársaság, végleges elszakadás a Monarchiától.
• 1919 március 21. A Tanácsköztársaság kikiáltása.
  Augusztus 3. Budapestet román csapatok meg.
  November 14. A román katonaság az antant utasítására kivonul. Ellenforradalmi kormány alakul.
• 1920 június 4. Horthy Miklós kormányzósága idején aláírják a történelmi Magyarországot feldaraboló trianoni békeszerződést.
• 1923 Megindul a magyar polgári légi forgalom.
• 1924 Megalakul a Magyar Nemzeti Bank.
• 1925 Megkezdi adását a Magyar Rádió.
• 1933 Megkezdődik a Tabán bontása.
• 1941 június 27. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak, utóbb Angliának és az USA-nak is.
• 1944 március 19. Német csapatok megszállják Magyarországot, Hitler-barát kormány alakul június Budapest peremvárosainak több ezer zsidó polgárát haláltáborokba deportálják, október 15.
  A Nyilaskeresztes Párt német támogatással megragadja a hatalmat. A főváros zsidó polgárait gettóba telepítik, tömeges kivégzések a Duna-parton.
• 1945 január 16-18. A németek és a nyilasok Budapest összes hídját felrobbantják.
  Február 13. Budapest felszabadítása a német megszállás alól.
• 1945-1946 Romok eltakarítása a fővárosban újjáépítések, megindul a közlekedés.
• 1946. február 1. Kikiáltják a Magyar Köztársaságot.
• 1946. februártól a főváros környéki településekről több ezer német nemzetiségű magyar állampolgárt telepítenek ki Németországba.
• 1946. augusztus: Bevezetik az értékálló pénzt, a forintot.
  Felavatják az újjáépült Szabadság hidat.
• 1947 Megnyitják az újjáépített Margit hidat.
  Államosítják a nagy bankokat.
• 1948 Államosítják az ipari nagyüzemeket.
  Átadják az újjáépült déli összekötő vasúti hidat.
• 1949. augusztus 20. Magyarország Népköztársaság, elfogadják az új alkotmányt.
• 1949. november 20. Az újjáépült Lánchíd megnyitása.
• 1950 A peremvárosok fővároshoz csatolásával létrejön Nagy-Budapest; tanácsválasztások.
• 1952 Újjáépül a Petőfi híd.
• 1955 Lakótelepek épülnek, átadják az újjáépült újpesti vasúti hidat.
• 1956. október 23-november 4. Forradalom Budapesten.
  Szovjet csapatok vonulnak be.
• 1957 Megkezdi adását a Magyar Televízió.
• 1958. június 16. Nagy Imre miniszterelnök és társainak koncepciós pere és kivégzése Budapesten.
• 1960-as évek: Lakótelepek sora épül a fővárosban.
• 1964 Megnyílik az újjáépült Erzsébet híd.
• 1970 Átadják a forgalomnak a budapesti metró kelet-nyugati vonalának első szakaszát.
• 1972 Üzembe helyezik a metró teljes kelet-nyugati vonalát.
• 1978 A Szent Korona hazaérkezése Magyarországra az Egyesült Államokból.
• 1982 Üzembe helyezik a metró észak-déli vonalának első szakaszát.
• 1987 A budai Vár a világörökség része lesz.
• 1989 Nagy Imre és társainak újratemetése.
  Magyarország államformája ismét köztársaság.
• 1990-től Rendszerváltás.
  A többpártrendszer visszaállítása, szabad országgyűlési választások.