Budapest neve

Budapest néven hivatalosan csak 1873 óta nevezik fővárosunkat, amikor törvény egyesítette Pestet, Budát és Óbudát. A Buda név azonban a korai Árpádkorban a római katonai erőd romjaira épült várost jelölte, és csak a tatárjárást követően, a mai Várhegyre telepített Budavár fölépülte után, a 13. század második felében kezdték Óbudának nevezni.

Az ősi Budavár a monda szerint Attila hun király testvéréről kapta volna nevét, ebből azonban csak annyi igaz, hogy a Buda településnév valóban személynévi eredetű lehet, de a királyi város bizonyosan nem Attila testvéréről, hanem valószínűleg a magyar királyok (Ó)budai udvarhelyének 11. százai elöljárójáról, udvarispánjáról kaphatta a nevét.

A Pest városnév eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A kelet-európai síkságról érkező magyarságnak nem volt külön szava a barlangok megjelölésére, ezért a Kárpát-medencének azokon a vidéken, ahol bolgár-szláv népelemek éltek, tőlük vették át a magyarok a sziklaüreget és a kemence üregét is jelentő pest szót. Így a barlangos hegyeket, sziklákat már magyar szóösszetétellel Pest-hegynek, Pest-kőnek, Kőpestnek vagy egyszerűen Pestesnek nevezték a Dunakanyartól az Észáki-középhegységen át Erdélyig. Így lett a Duna partján emelkedő mai Gellért-hegy magyar neve messziről látszó, tágas barlangjáról Pest-hegy. A barlangos hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelőhelyet a magyarok a hegyről Pest-révnek, a rév két oldalán kialakult mindkét települést a révről Pestnek nevezték. Ez a név utóbb csak a keleti partján gyorsan megnövekedett várost jelölte, és jelöli ma is.

A Duna mindkét oldalára már a 12. században, illetve a 13. század elején betelepült német polgárság Ofennek nevezte a barlangot és róla fenbergnek a barlangos hegyet. A német Ofen szó ugyanis a délnémet nyelvjárásban – akárcsak a bolgár-szlávból átvett pest szó a középkori magyar nyelvben-egyaránt jelenti a kemence üregét és a hegy sziklaüregét, a barlangot is. Így lett a németek nyelvén a barlangról a hegy és arról a lábánál kialakult rév mindkét oldalán épült település német neve Ofen. Ez a név már az 1235 utáni években, még a tatárjárás előtt oklevélben is szerepel, és ott éppen a Duna bal parti települést, a mai Pest városát jelöli, amikor még a Buda név csak a mai Óbudát jelölte.

Utóbb a németség a Duna bal parti település megnevezésére átvette a Pest nevet és Ofen néven csak a mai budai oldalt nevezte és nevezi ma is. Tehát a városnak mind a magyar Pest, mind a német Ofen neve a Gellért-hegy barlangjára vezethető vissza.