Budapest időjárása


Warning: Use of undefined constant auto - assumed 'auto' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /srv/users/budapestterkep-3h9uz53gs/apps/budapestterkep-z3t6fs88s/public/wp-content/plugins/kgmap/code/frontend.php on line 186

Város keresése


A térkép a világ bármely pontján megmutatja az aktuális hőmérsékleti adatokat. Keressen egy konkrét várost, húzza a térképet az Ön által keresett helység fölé és/vagy használja a “zoom” funkciót.

Részletes előrejelzés

[esotanc]

 

[notification type=”success”]Figyelem! Tekintettel arra, hogy az időkép térképen megjelenő adatok teljes egészében külső forrásból érkeznek, azok hitelességéért és pontosságáért felelősséget nem vállalunk.[/notification]

Felelősségvállalás

Tekintettel arra, hogy az időkép térképen megjelenő adatok teljes egészében külső forrásból érkeznek, azok hitelességéért és pontosságáért felelősséget nem vállalunk.

Forrás: Esőtánc.

Budapest éghajlata

A város éghajlati képe egyszerre tükrözi Budapest természeti, elsősorban domborzati viszonyait, illetve a nagyváros mint mesterséges képződmény éghajlat módosító hatásait.

Fővárosunk éghajlata összességében kedvező:

– a napsütés évi összege meghaladja a 2000 órát,
– a Dunántúli-középhegység védelmét élvező területen a szélsebesség mérsékelt, az évi átlagos szélsebesség 2-3 m/s, erősebb széllökések főleg a keletebbi kerületekben fordulnak elő,
– az évi középhőmérséklet 11° C, a leghidegebb és legmelegebb hónap (a –2 – –2,5° C-os január és a 19,5–20° C-os július) középhőmérsékletéből számított évi közepes hőingás kb. 22,5° C,
– az évi csapadék az országos átlaggal nagyjából megegyezőn 611 mm, a legtöbb csapadék (60–70 mm) májusban és júniusban, a legkevesebb (35–38 mm) januárban és februárban érkezik,
– a havas napok száma átlagosan évente 26.

De essék néhány szó az éghajlati szélsőségekről is. Fővárosunk területén az eddig észlelt legzordabb hideg –23,4 °C volt (1929. február 11.), a legnagyobb meleget (39,5 °C-ot) pedig 1935. június 28-án mérték. Az évi átlagos csapadékmennyiséghez képest pedig mértek már Budapesten 989 mm/év, de 326 mm/év csapadékot is. Budapestet sokévi átlagban évente 27 zivatar és 2–3 jégeső sújtja. Száz évente 1–2 alkalommal rövid idő alatt több mint 100 mm-nyi csapadékot hozó, súlyos felhőszakadások is előfordulhatnak.

Az éghajlati elemek területi eloszlásában Buda tagoltabb domborzata, Pest egyhangúbb felszíne egyaránt érvényesül. A hőmérsékleti térképek (A januári középhőmérséklet értékei Budapesten, a júliusi középhőmérséklet értékei Budapesten) – kis túlzással – a domborzati térkép szintvonalait „másolják”, de kirajzolódik a domborzat a csapadékeloszlás térképén is (Az évi csapadékeloszlás Budapesten). Jól elkülönülnek Buda szél- és esőárnyékban fekvő területei, pl. a Pasarét és környéke, Sasad és Kelenföld, illetve a Tétényi-fennsíktól délre fekvő térségek. Pest keleti részének magasabban fekvő folyóterasz-térszínei – a nagyobb csapadékmennyiség révén – ezen a térképen is kivehetőek.

A legsűrűbben beépített pesti kerületek ún. hősziget-jellege olvasható le az évi középhőmérséklet területi eloszlását mutató ábráról: a pestlőrinci meteorológiai állomáson mért 10,5° C-os hőmérséklethez képest a pesti belvárosban 1° C-kal melegebb terület jön létre. A belvárosi hősziget az év minden hónapjában megmarad, de legmagasabb értékét (a pestlőrinci értékhez képest +1,5° C) januárban éri el.

Forrás: BudapestCity.