Tag Archives: Gundel étterem

Budapest látnivalói

Budapest 2 millió ember otthona. A magyar népesség egyötöde lakik ebben a dunaparti városban, mely színes történelmével az egyik legjelentősebb európai főváros. A város 1873-ban jött létre Buda, Óbuda és Pest egyesítésével, ám az eltelt évtizedek alatt megőrizték saját arculatukat. Budapest az egyik legkedvezőbb elhelyezkedésű város Európában a Dunával, mely kanyart ír le a nyugaton emelkedő hegyekkel szegélyezett Buda és a keleti sík területen fekvő, széles sugárutakkal tarkított Pest között.

Budapest legöregebb része Óbuda, amely mostanra az északon fekvő budai oldal jellegzetes külvárosává vált. Ha csak néhány napja van Budapestre, legalább egyet töltsön el a Várban.

Ez elegendő idő, hogy teljesen felfedezzük a Királyi Palotát, végigsétáljunk a macskaköves utcákon, szemügyre vegyük a magán múzeumok páratlan gyűjteményét, megcsodáljuk a 18-19. századi barokk építészeti remekműveket, és megízleljük a hagyományos magyar konyha ínycsiklandó fogásait a hangulatos éttermekben.

Ahhoz, hogy a pesti oldalról elérjük a Várat, át kell kelnünk a Lánchídon, fel kell szállnunk a Budavári Siklóra, – melyet a 19. században helyeztek üzembe – vagy gyalog sétáljunk a lépcsősoron, amely fák között vezet fel a Clark Ádám térről. Ezenkívül a 2-es metróval elérhetjük a Széll Kálmán (volt Moszkva) téri tömegközlekedési csomópontot, ahol felülhetünk a Várbuszra (melyet a járatszám helyén található vár szimbólumról ismerhetünk fel) a Várfok utcában.

Nem érdemes kihagyni

Várnegyed: Sétáljunk végig a keskeny utcákon és látogassuk meg a Mátyás templomot.
Parlament: ne hagyjuk ki ezen csodálatos épületet.
Magyar Állami Operaház: tekintsünk meg legalább egy előadást.
Királyi Palota: Kiváló múzeum és galéria
Halászbástya: Csodálatos kilátás a Parlament épületére és Budapestre
Szent István Bazilika: itt királyi ereklye is látható
Dunai sétahajózás: a város látképe egy másik nézőpontból.

Buda

Mátyás-templom

A Duna folyón keresztül tisztán látható, ahogy a templom uralja a vár körzetét. A Mátyás-templom jól megkülönböztethető festett tetőcserepeiről, a Szentháromság téren a Hilton Hotel mellett. A templom régebbinek látszik, mint valójában, főleg a késő 19. századi neogótikus stílus miatt, melyet Schulek Frigyes építész alkalmazott. A 15. századi reneszánsz királyról elnevezett épületet, egy korábban itt álló 13. századi templomra építették rá. A szolid faajtókon látható Mátyás király címere, aki Aragóniai Beatrixszel itt házasodott össze. A címer közepén a holló és a gyűrű reprezentálja a Corvin családnevet. A Mátyás templom gazdagon díszített, belsejében van néhány csodálatos építészeti
megoldás: oszlopok, pillérek, falak, boltívek, vagy a boltozat a sötétvörös és az arany színű motívumokkal festve a mennyezet alatt, amely kék és arany színű. Nagy freskók töltik ki az üres helyeket a falon az absztrakt geometriai tormák között, főleg Lotz Károly és Székely Bertalan romantikus festők munkái.

A kriptában – ahová belépési díjat kell fizetni – vannak eklektikus kiállítások; innen lépcsők vezetnek fel a gazdagon díszített Szent István Kápolnába, a bejáratánál pedig Erzsébet királynő 1837-98 mellszobra, Zala György munkája látható. A Mátyás templomban koronázták meg I. Ferenc Józsefet és Erzsébetet 1867-ben. A neves alkalomra komponálta Liszt Ferenc Koronázási Miséjét, amelynek ez volt az ősbemutatója.

Egy keskeny lépcsősor tetején található a királyi oratórium, ahol a magyar koronázási ékszerek másolatai láthatók, István király koronája, országalmája és jogara, továbbá a korona készítésének folyamata részletesen szemléltetve. A palástok és a kelyhek egy felső galériában kerültek kiállításra.

A Halászbástya és meseszerű tornyai

A Halászbástya és meseszerű tornyai

Halászbástya

A templom mögött helyezkedik el a meseszerű Halászbástya, öt kerek toronnyal és egy többszintes főtoronnyal. Épült 1890 és 1905 között. A promenád egyik oldalán csodálhatjuk meg az eklektikus munkát, míg a másik oldalon elénk tárul a csodálatos Budapest és a Duna. A folyón felfelé haladva tekintetünkkel megpillantjuk a Budai hegyeket és a Margitszigetet. A folyó másik oldalán elhelyezkedő Parlament épületét talán innen vehetjük a legjobban szemügyre. A parlamenttől jobbra a Lánchíd és néhány öt csillagos szálloda a folyóparton (Sofitel, Inter-Continental, Mariott). A halászok a Víziváros körzetében, a hegy alatt védték a területet a középkorban, amely egyben halpiacként is szolgált. A bástya mellett található István király pompás lovasszobra.

Gyalogosan Budapesten

Budapesti séták idegenvezető kíséretében remek kikapcsolódási lehetőség. A Budai Vár nevezetességeit, építészeti érdekességeit ismerhetjük meg a Királyi Palotától a Bécsi kapuig sétálva, túravezető tolmácsolásával. Indulás naponta a Mátyás templomtól 14:30-kor. Pesti séták a Gerbeaud Cukrászdától, a Vörösmarty térről 10:30.

Várnegyed

A Halászbástya, a Mátyás-templom, és az István király szobor tükröződik a Pintér Béla által 1976-ban épített Hotel Hilton Budapest ablakain. A Hotel egy középkori dominikánus templom, és egy 17. századi jezsuita iskola maradványaira épült. A 14 méter magas Szentháromság szobor a Várhegy legmagasabb pontján, a Mátyás-templom előtt található. A szobrot 1710-1713 között építették a hálás városlakók, hogy megemlékezzenek a pestis járvány végéről. A szobor a Szentháromság tér közepén áll, ahol a magyar borok múzeuma is található, az egykori Pénzügyminisztérium pincéiben.

Gyermekvasút

Utazzunk a Budai hegyekbe a Gyermekvasúton, amelyet 13 -17 éves gyerekek segítségével üzemeltetnek. A keskeny sínpárú vasúton 12 km-re kirándulhatunk a Budai hegyekben a Széchenyi-hegyi megállótól. A János-hegynél, a legmagasabb pont Budapest környékén 527 m, kellemes gyalogtúrát tehetünk a környező erdőkben. Egy másik fogaskerekű vasúttal is elérhető a Széchenyi-hegy, amelynek alsó állomása a Budapest Hotel mellett található, közel a Széll Kálmán (volt Moszkva) térhez.

A Várnegyed utcái innen északnyugatra található Bécsi kapu felé vezetnek, a négy főút tele van elegáns, pasztell színű házakkal, amelyek csodás udvarokat rejtenek. A házak közé elvétve beékelődik egy-egy étterem, vagy múzeum.

A Várnegyed pasztell árnyalatú házai.

A Várnegyed pasztell árnyalatú házai

A Hiltonnal szemben található a Hess András tér XI. Ince pápa szobrával. A tér 3-as számú épülete a kerület legidősebb lakóháza, amely a 14. század végén épült. A Vörös Sün dombormű az ajtó fölött az épület régi tulajdonosát szimbolizálja. Az épület fogadóként működött. A Fortuna utca 4. szám alatt található a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, amely betekintést nyújt a budapesti vendéglátás történetébe, több száz éves kávézók, szállodák, és szórakozóhelyek bemutatásával.

A 18. század közepén épült az Erdődy palotában található Zenetörténeti Múzeum, amely a Táncsics Mihály utca 7. szám alatt található. A 18. és 19. századból származó hangszerek, vázlatok, festmények, és kották alkotják a kiállítást, amelynek célja, hogy bemutassa a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla életét, akinek itt volt a munkahelye is.

A középkori Zsidó Imaház ugyancsak ebben az utcában található, ahol kiállításra kerültek a budai zsidók életét bemutató tárgyi emlékek. A Dohány utca 2. szám alatt található a Zsidó Múzeum, ahol egy szélesebb és átfogóbb képet kaphat a budapesti zsidó közösség életéből. A Fortuna és Táncsics Mihály utcák közelében található a Bécsi Kapu, amelynek tetejére fel lehet sétálni. Szép kilátás nyílik innen Budára, a tér múlt század végi, fiatal református templomára, és a Parlament is teljesen szokatlan szögből látható. A kapu mellett helyezkedik el egy hatalmas épülettömb, a Magyar Országos Levéltár, melynek tetejét a Mátyás-templomhoz hasonló cserepek fedik.

Az Országház utca és a Kapisztrán tér sarkán látható a 13. században épült Mária Magdolna-torony. A ferences templom a középkorban a magyar anyanyelvű hívőké volt. A világháborúban megsemmisült szentélyt nem építették újjá, csak egyetlen, jelképes kőablakát. Egy tucat harang dallamos játéka hallható a toronyból. Az épületben galéria működik. A tér másik oldalán van a Hadtörténeti Múzeum, hatalmas gyűjteményében mindenféle harcászattal kapcsolatos emlékek megtalálhatók. Laktanyának épült az 1830-as években, a körbástyán török kori ágyúkat helyeztek el.

A budai barlangok

A budai hegyek északi részén számos cseppkőbarlang látogatható szervezetten, túravezető kíséretével. A Pálvölgyi, (Szépvölgyi út 162.) Magyarország harmadik legnagyobb földalatti barlangrendszere, cseppkőjéről és denevér kolóniájáról híres. A Szemlő hegyi (Pusztaszeri út 35.) barlangban található kristályos cseppkőképződmények szőlőfürtre emlékeztetnek. A két barlang hozzávetőlegesen 1 kilométerre helyezkedik el egymástól.

A Budai-hegyekkel szemközti Tóth Árpád sétányon található a múzeum bejárata. Az épületben könyvtár, levéltár, térképkiállítás, további tárlatok a 19. és a 20. század háborúiról, és időszakos kiállítások kapnak helyet.

A sétány végén lévő zászlórúdon a Magyar Nemzeti lobogó, mellette Abdurrahman, Budapest utolsó török pasájának sírja, aki 1686-ban esett el. A síremlék felirata szerint “Hős ellenfél volt”, békesség vele. A téren áll Kapisztrán János, az 1456-os Nándorfehérvári győzelem jelentős alakjának szobra is.

A vár irányába

A Kapisztrán térről az Úri utca vezet vissza a Várnegyedbe a Királyi Palota irányába. A 49. szám alatt található a Telefon Múzeum a klarisszák épületének szárnyrészében. Az utcában számos ház kapualja bepillantást enged a félig rejtett udvarok világába. A házak előtt néhol padok szegélyezik az utcát. Az Úri utca 9-es számú háza a bejárat föld gyomrába,
a Budavári Labirintus világába. Az 1,200m hosszú természetes barlangrendszer, folyosók, termek és útvesztők birodalma, amely egykor védelmi célokat szolgált a háború időszaka alatt.

Borok háza

A Várnegyedben, a Borok Háza pincéiben győződhetünk meg a magyar borok kiváló minőségéről, ahol 20 különböző régió 80 bora közül válogathatunk. Minden egyes vidék részletes tájékoztatást ad a borkészítés titkairól, és természetesen küiön-külön is megkóstolhatjuk a borokat. A Borok Háza a Szentháromság tér 6. szám alatt található.

A Tárnok és az Úri utcák találkozásánál található a Dísz tér, amelyet egy Huszár vitéz szobra őriz. Az utolsó várbeli háborús rom, a valaha négyemeletes Honvédelmi Minisztérium épülete is itt helyezkedik el. A háború előtt itt működött a miniszterelnökség. Az egykori minisztérium épületével szemben helyezkedik el a barokk, sárgára festett Várszínház. Az épület 1736-ban épült, későbarokk stílusban, a karmelita szerzetesek templomául. 1794-ben II. József császár mint mindegyiket, ezt a rendet is feloszlatta. A kolostor helyén kaszinó, a templom helyén színház létesült. Utóbbit Kempelen Farkas, a híres sakk-automata feltalálója tervezte. A Várszínház szerkezete fából készült, és 1,200 személy nézhette a német nyelvű előadásokat. 1790-ben itt tartották az első magyar nyelvű színielőadást.

Patikamúzeum

A Szentháromság szobortól a Királyi Palotához vezető Tárnok utca 18-as számú épülete az Arany Sas Patika-múzeum. Az 1750-ben alapított gyógyszertár 1913-ig üzemelt. Patikai berendezési tárgyak, kerámia, fa, üveg állványedények, mozsarak, mérlegek és egyéb eszközök míves kidolgozásukkal, szépségükkel méltán tartoznak a magyar művészeti legszebb darabjai közé.

A szomszéd épület a Sándor Palota, amely a 19. század hajnalán épült. Korábban a Miniszterelnöki Hivatal foglalta el, jelenleg a Köztársasági Elnök Hivatala költözött be a renovált műemlékbe.

A Budavári Sikló megállója a közelben, csak néhány lépésre van a palotától. A hatalmas Szent György térén, a Királyi Palota kapuinál a Budapesti Történeti Múzeum irányításával feltáró ásatás folyik. A Mátyás-templomhoz hasonlóan a Királyi Palotáról is megállapítható, hogy régi és új építésű elemek ötvözete. Előtte hatalmas bronz turul szobor, innen egyébként akadálytalan vehetjük szemügyre a Duna másik oldalát: Pestet.

Turul

A Királyi Palota kapujára ereszkedő bronz ragadozó madár, amely karmaiban kardot szorongat, nem más, mint a Turul. A monda szerint a Turul ejtette teherbe Árpád vezér nagymamáját, beírva ezzel nevét a magyar történelembe. A Turul madár vált a Habsburg ellenes mozgalmak szimbólumává. Az utóbbi években a szélső-jobboldali politikai pártok használták jelképként a Turul madarat.

Királyi Palota

A Királyi Palota középkori eredetű. Az első várai ezen a helyszínen IV. Béla emelte 1255 körül a Tatárjárást követően. Corvin Mátyás reneszánsz palotája a legszebbek egyike volt pusztulásáig, az 1686-os ostromig, amely véget vetett a török megszállásnak. A Habsburgok újjáépítették a helyet, kibővítve azt saját várnegyedükkel, a 19. század alatt, bár ők sosem lakták. A Királyi Palota Horthy admirális főhadiszállása volt 1944-ig, amikor a németek kiűzték onnan. Ezt követően a Vörös Hadsereg budai ostroma után romokban maradt, a vár volt a németek utolsó állása.

Ami ma látható a palotából, a hozzáépített kupolával együtt, az túlnyomórészt az 1950-es években épült, múzeumoknak és képtárnak ad otthont napjainkban. Ezen belül a Kortárs Művészeti Múzeum (Ludwig Múzeum), a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum (Vár Múzeum) és a Nemzeti Széchenyi Könyvtár található itt.

A Királyi Palotában múzeum és galéria található

A Királyi Palotában múzeum és galéria található

A Magyar Nemzeti Galéria (B, C és D szárnya) magyar alkotásokat mutat be, a középkortól napjainkig, nagy része a gyűjteménynek középkori és reneszánsz kőfaragvány, gót oltárképek, szobrok és freskók, a legnagyobb magyar festők vásznai között. Néhány neves festő: Munkácsi Mihály, Paál László, Benczúr Gyula, az impresszionista Szinyei Merse Pál műveit tekinthetjük meg. A híres portréfestő Rippl-Rónai József és a neves tájképfestő Csontváry Tivadar műveit is, akinek munkáit Picasso posztumusz dicséretben részesített.

Ezzel ellentétben, a Kortárs Művészeti Múzeumot (“A” szárny) 1996-ban egy német gyáros, Peter Ludwig hagyatékából állították össze, olyan kortárs művészek alkotásait kínálja, mint Warhol, Lichteinstein, Hockney, továbbá más műveket a 1980-as és 1990-es évekből, melyek nagy része magyar. Az “A” szárnyban van még a 1970-es évekből származó Munkásmozgalmi Múzeum, ez a magyarázata a vörös márványból készült falaknak.

Az Oroszlános udvar hátsó oldalán található a Budapesti Történeti Múzeum. Az oroszlán szobrokat Fadrusz János 1904-ben készítette. A múzeum (“E” szárnya) három szinten mutatja be a főváros 2000 éves múltját. Két jelentősebb emlék látható itt, a gótikus nagyterem, amely valószínűleg a királynői lakosztályhoz tartozott, és az alkápolna. Bennük mutatják be ma az 1974-ben talált, különös sorsú, úgynevezett “gótikus szoborleletet”. A szobrok a Gótikus Nagyteremben, az egyházi témájúak az alkápolnában találhatók. A 15. század elején, építkezés miatt egy udvarra dobáltak mintegy 50 kőszobrot, és a helyszínt feltöltötték. A szobrok valószínűleg az előző király udvaroncait ábrázolták, franciás divat szerint öltöztetve.

Az Országos Széchenyi Könyvtár bejárata is az Oroszlános udvarra nyílik. 1802 óta több, mint 2 millió könyvet, számtalan újságot, kéziratot, kottát és egyéb, a világ más részéből származó írott anyagot gyűjtöttek össze.

Csontváry Tivadar
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) gyógyszerészként dolgozott, és 41 éves koráig nem készített képeket. Hatalmas tájképeket festett, amelyek témája Magyarország, Olaszország, Dalmácia, Libanon és Szíria voltak. Jelentős munkája: Taorminai görög színház “romjai”. Művészetét valójában a 20. században értékelték igazán. Picasso a következő mondattal tisztelgett Csontváry előtt: “és még azt hittem, hogy én vagyok a század nagy festője”. A legtöbb alkotása Pécsett látható a Csontváry Múzeumban.

Víziváros

Az Budavári Sikló alsó állomásától északra tartó, egymást övező utcák a Várhegy és a Duna közötti szakasza a Víziváros. Egykoron a város szegény negyedeként tartották számon, amelyet halászok, kézművesek és mesteremberek laktak. A sikló állomása tehát a térre telepszik, amelyet a skót mérnökről Clark Ádámról neveztek el. Clark tervei alapján készítették a Lánchidat és a mögötte lévő alagutat, amely keresztülfut a Várhegy alatt. A sikló melletti kis kertben felállított elliptikus szobor, amelynek első ránézésre nem sok érdeklődést tulajdonítunk, valójában a nulla kilométer kő. Innen mérik az ország különböző részei közötti távolságot. A Víziváros ütőere a Fő utca, amelyet hanyatló bérházak és kis boltok öveznek. Amint a Fő utca becsatlakozik a Corvin térbe, az ott található régi stílusú új házak adnak színt az addig meglehetősen szürke utca világának.

Budai Vigadó

Budai Vigadó

A Corvin tér déli oldalán a korábbi kapucinusok templomán a holló és a gyűrű Corvin Mátyás király jelképei. A tér is innen kapta a nevét. A tér szemközti oldalán a neoklasszikus homlokzatú Vigadó, versenyterem épülete.

Rippl-Rónai József

(1861-1927) Magyarország egyik legnagyobb impresszionista festője volt. Kapuváron született, a Dél-Dunántúlon. Münchenben kezdte tanulmányait 1884-től, majd Párizsban folytatta 1887 és 1902 között. “Amikor az ember visszaemlékezéseiből él” (1906) című munkája jelentősebb sikereket hozott számára már külföldön is. A kép a Magyar Nemzeti Galériában látható. Munkáit élénk színek, lendületes ecsetvonások jellemzik, amelynek jelentős része Kaposvárott a Rippl-Rónai Emlékházban van kiállítva.

A Fő utca és a folyó közötti részen, a Szilágyi Dezső téren, az élénken csillogó cserepek alatt húzódik a késő 19. századi Kálvinista templom. A közelben kikötve ringatózik a vízen egy koreaiak által üzemeltetett hotel. A Fő utca ezután a Batthyány térre nyílik, ahol a HÉV (Helyi Érdekeltségű Vasút) budapesti végállomása található. A HÉV északi irányba, a Duna-kanyar felé Szentendrére veszi az irányt a fővárosból. Balra a sárga színű, föld felszíne alatt 1 m-rel elhelyezkedő épületet 1770-ben építették, fenséges udvarával egyetemben. A helység korábban egy fogadó volt, ahol a legenda szerint Casanova is vendégeskedett, napjainkban a Casanova Bár foglalja el a helységet. A teret uralja a Szt. Anna-templom, amelyet egy 60 éves, földrengéssel megszakított építkezés végén, 1805-ben szenteltek fel. Mindkét (iker) tornya rézből készült. Ez belső kivitelezésében talán Budapest legszebb barokk temploma.

Néhány sarokkal lentebb a Nagy Imre téren a hatalmas épület a Katonai Ügyészség, ahol Nagy Imrét és társait tartották fogva és küldték halálba 1958-ban. Egy dísztábla őrzi az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak emlékét. A Fő utca 84. szám jellegzetes épülete a Király Gyógyfürdő. Négy kis rézkupola alatt húzódik a nyolcszögletű medence. A törökök építették a helyőrségük számára 1580 körül.

Átkelve a Ganz utcán megérkezünk a sárgás, barokk Szent Flórián-kápolnához. A templomot Christ Antal budai pékmester építtette fel saját költségén 1750-1753 között Szent Flórián tiszteletére, az akkori polgári kórház kápolnájaként. Az épületet 1937-ben 140 centiméterrel megemelték, és gondosan szigetelték védve az áradó Dunától. A kápolna 1920 óta van a görög katolikus egyház tulajdonában.

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc jeles alakjának, a lengyel Béni József hadvezérnek a szobra foglalja el a Bem teret. A szobor kormány ellenes tüntetések helyszíne volt, az 1956-os diákság itt gyülekezett a forradalom kezdetekor. A Bem József utcától balra van az Öntöde Múzeum. A vasöntöde 1858-ban kezdte meg működését és 1964-ig termelt folyamatosan, majd műemlékké nyilvánították.

A Tabán és a Gellérthegy

A folyópart és a Várhegy déli részét Tabánnak hívják. A Várhegy lábának északi részénél a díszes balusztrádos sétányon az 1980-as évektől a korábbi Kastély Bazár szobrai eléggé elhanyagolt állapotba kerültek. Szemben az Ybl Miklós téren a díszes Várkertet (díszlépcsős teraszokat) Ybl tervezet.

A Tabán prominens épületei között figyelmet érdemel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Apród utca 1-3 alatt, és a tabáni plébániatemplom a Szarvas téren, A Tabán déli részén két törökök által épített fürdő üzemel, amelynek részei a 16. századból származnak, a sárga Rác Fürdő a parkban, és a Rudas Fürdő délre az Erzsébet-hídnál található. A meggyilkolt Erzsébet királynő szobra a hídnál díszeleg.

Sziklatemplom

Gellért Hotel fürdőjének bejáratától északra található. A pálos rendiek alapították i 924-ben, és 1926-ban szentelték fel Pünkösd vasárnapján. 1951-ben a titkos rendőrség a rend tagjait letartóztatta, a templom bejáratát pedig befalazták. 1989-ben került ismét megnyitásra a kápolna. A kápolna mögött található a neogótikus tornyairól híres kolostor épülete.

Királyfürdő

Királyfürdő

Az Erzsébet-híd nyugati oldalától sétáljunk fel a Gellérthegyre, s megérkezünk Szent Gellért emlékművéhez. Innen zúdították a mélybe a kereszténységet elutasító pogányok Gellért püspököt 1046-ban.

Budapest látképe

Budapest látképe

A csendes, fákkal borított hegyre felkúszik a város zaja. A meredeken emelkedő ösvények és lépcsők megtétele után megérkezve a Citadella parkolójához, ahol rendszerint turistabuszok sorakoznak, kifújhatjuk magunkat. Érdemes megfizetni a belépőt a Citadella bástyájához, mert az elénk táruló látvány mindenért kárpótol. Egy tiszta, derűs napon végig követhetjük a Duna szinte teljes budapesti szakaszát. A jellegzetes formájú, komor Citadellát a szabadságharc után, az abszolutizmus idején építtette 1854-ben a bécsi udvar katonai célokra, a főváros népének megfélemlítésére.

Védelmi célokat valójában nem szolgált, szerepét napjainkban az idegforgalom szervei vették át. A Citadella déli csúcsán magasodó, Budapest csaknem minden pontjáról jól látható 14 m magas Felszabadulási Emlékművet, eredetileg Horthy Miklós megbízásából készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond. A második világháború után átalakított emlékmű a Budapest felszabadításakor elesett szovjet katonáknak állít emléket.

Erzsébet

Erzsébet férje Ferenc József, akit 1867-ben koronáztak magyar királlyá a Mátyás templomban. A Habsburg királynét a magyarok hamar megkedvelték, és Sissy-nek nevezték. 1898-as halála (meggyilkolták) az egész országot mélyen sújtotta. A budai oldalon lévő szobor Sissy-nek állít emléket. Az eredetit a németek felrobbantották 1945-ben, a jelenlegit 1986-ban emelték.

A hegytetőről kellemes sétával érkezünk meg a Gellért Szállóhoz, a budapesti szállodák egyik legöregebbikéhez, amely egy csodálatos fürdővel várja vendégeit. Miközben leereszkedünk a Gellérthegyről, a velünk tartó gyerekek  kipróbálhatják a játszótér óriás csúszdáit, felejthetetlen élményben részesülve.

Margitsziget

A két kilométer hosszú, zölden viruló Margitsziget a város játszóterének számít. Méltán népszerű a sétálók és kocogok körében, egy kis menedék a rohanó város szívében. A 4-es vagy 6-os villamosról a Margit hídnál kell leszállnunk, ha a szigetre tartunk. A sziget bejáratától elénk táruló főváros látványa újszerű, eddig nem látott perspektívát ad. A 26-os autóbusszal is megközelíthető a sziget, a Nyugati pályaudvartól.

A Margit-hídtól nyugatra tartva baloldalon elénk tárul egy terjedelmes sportközpont. Egy teljes körű atlétikai stadion, teniszpályák, biciklikölcsönző és egyéb sportolási lehetőség vár bennünket a szigeten. A kevésbé energikus látogatók elektromos kisautókat bérelhetnek, fél- vagy egyórás időtartamra. A Margit-hídi bekötőút végén van a Centenáriumi emlékmű, amely Buda, Pest és Óbuda 1873-ban történt egyesítésének századik évfordulójára készült. A város egyik legfurcsább alkotása, amelyet három pajzs, azon belül fogaskerék, sisak, kések és egyéb dolgok egyvelege.

A Nemzeti Sportuszodát 1930-ban Hajós Alfréd (1878-1955) tervezte. Hajós az 1896-os Athéni Olimpián 100 és 1200 m távon szerzett első helyet. A Palatínus Strand szintén kellemes kikapcsolódást biztosít a szabadtéri termál medencéivel, vízi csúszdáival és napozóival.

Szoborpark

Lenin, orosz katonák, proletár hősök, amelyek egykoron Budapest utcáin és terein díszelegtek, ma a Szoborparkban találhatók. A park területén azokat a szobrokat láthatjuk, amelyeket először 1956-ban majd 1989 után távolítottak el a fővárosból. A szabadtéri múzeum a fővárostól délnyugatra 10 km-re található. A piros 7-173-as busszal az menjünk az Etele térig, majd onnan Volán busszal Diósd irányába.

A platánfákról hangzó madárdalok, a frissen nyírt gyep illata a levegőben és a fás területek – ameddig csak a szem ellát feledtetik velünk, hogy egy nyüzsgő város közepén vagyunk. A két fal és a szétmálló torony mindaz ami mára maradt a 13. századi ferences templomból. Néhány lépés déli irányban a romosabb, de annál jelentősebb dominikánus templom és zárda, amelyet IV. Béla király építtetett.

Budapest egyik legismertebb fürdője a Gellért

Budapest egyik legismertebb fürdője a Gellért

A közelben egy nyolcszögű víztorony mered az égnek, kiállító-helyként is használják. Páratlanul értékes műemlék a Szent Mihály-templom (premontrei kápolna), amelyet az 1541 -es török harcok idején romboltak le. A templomot 1930-1931-ben újjáépítették, melynek 15. századi harangját egy közeli diófa alatt találták meg 1914-ben, miután egy vihar gyökerestül kitépte a diófát a földből. A sziget északi végén a Danubius csoport két nagy szállodája várja a pihenni vágyókat, a Grand és a Thermál.

Gellért fürdő

A nagy öreg szálló, a Gellért 1918-ban nyitotta kapuit. A világhíres Art Nouveau épület számos hírességnek adott szállást az évek folyamán. A Gellért termál nagymedencéje Budapest egyik csodájának számít, az oroszlán vízköpővel és majolika csempéivel. A fürdőbe a szálló jobb oldalánál juthatunk be a Kelenhegyi útról. Szabadtéri termál- és úszómedencéket is találunk a Gellért fürdő területén.

Aquincum

A Batthyány térről 20 perces utazás után (HÉV-vel) jutunk el Aquincumba. Itt látható mindaz, ami megmaradt a római városból, amely Alsó-Pannónía vidéki központja volt, közel a Római Birodalom dunai határához. A római város utcái, a fórum, a templomok, a nyilvános fürdők (ezek közül az egyik őrzi a birkózók mozaikját), a piac, az üzletek és a házak a még ma is látható alapjaiból azonosíthatók. A hadsereg bázisa 6000 katonával Óbudán volt található, ahol a mai Flórián tér áll, de ma már csak szétszórt maradványok láthatók itt. Aquincum Pannónia kereskedelmi életének központja lett, amely a 2-3. században élte fénykorát. Számos alkalommal kifosztották a 3-4. században, majd az 5. század elején a hunok kezére került. A neoklasszikus stílusú múzeum 1894-ben épült és rengeteg műalkotást tartalmaz, beleértve egy, az adott korból származó felújított víziorgonát.

Aquincum romjai Óbudán

Aquincum romjai Óbudán

A Szentendrei út túloldalán található az Amfiteátrum, a rómaiak kulturális és szórakoztató központja. Ez volt Aquincumban a koncertek, játékok és sportesemények színtere. 4000 lelkes városlakó látogathatta azonos időben, továbbá ez volt a színhelye a gladiátor játékoknak és az állatküzdelmeknek is. Az Amfiteátrum mellett gladiátor kaszárnyák álltak.

Gül Baba

Meredek macskaköves út vezet fel a Margit-híd budai lábától Gül Baba sírjához. A 16. századi muzulmán név jelentése a “Rózsák Atyja”. Gül Baba részt vett 1541-ben Buda elfoglalásában, majd megalapította a bektashi rendet Budán és rózsákat ültetett a Rózsadombra. Koporsóját a kis nyolcszögletű épületben helyezték el, amelyet a közelmúltban a török kormány segítségével restauráltak.

Óbuda

Óbuda szíve – amely vesztett jelentőségéből azután, hogy 1873-ban Budapest része lett -, az Árpád híd mellett található HÉV állomástól néhány perc alatt elérhető.

A Lajos utca – Flórián tér – Fő tér környezete gazdag látnivalókban. A Lajos utca végén, a legrégebbi középkori házban a Budapest Galéria kiállításai fogadnak, vele szemben a valamikori zsinagóga klasszicista épületében gyönyörködhetünk. A Flórián tértől északnyugati irányba, a Meggyfa utca 19-21. alatt díszeleg a Herkules Villa, amely nevét a 3. századi római kori mozaikjáról kapta.

Óbuda

Óbuda

A festői Fő tér helyreállított barokk épületeivel és éttermeivel egy nagyközség hangulatát varázsolja elénk. A korábbi Zichy udvarház a macskaköves Szentlélek téren fogadta be a Vasarely és Kassák Múzeumokat, a kora 20. századi alkotásokkal. Itt van a századelőn épült Városháza is, valamint az Óbudai Múzeum helytörténeti-, játéktörténeti- és népművészeti kiállításai, és a Pince-galéria.

Egy HÉV megállóval délebbre, a Pacsirtamező utcában láthatók a római kori katonai amfiteátrum maradványai, amely a maga korában nagyobb volt a Római Colosseumnál a kb. 15 000 ember befogadására alkalmas nézőterével.

Vasarely Op Art

Óbudán a Szentlélek tér 6-7. alatt lévő múzeum a híres magyar 20. századi művész Vasarely Victor emlékének tiszteleg. Az op art vezető alakja, aki az optikai csalódásokat előidéző műveket olyan geometriai formákkal ábrázolta, amelyek olyan érzést keltettek, mintha mozgásban lennének. A múzeum végigkíséri munkáit a kezdeti lineáris rajzoktól a színes alkotásokig. Vasarely Pécsett született 1908-ban, majd Párizsba költözött 1930-ban, és ott élt 1997-es haláláig.

Pest szíve

Budapest kereskedelmi központja Pest, hatalmas épületei jórészt a 19. század végéről származnak. A legtöbb látnivaló az V. kerületben található, a Duna és a Kiskörút között, a Lánchíd délkeleti részénél. Ez a félkör alakú terület a Kiskörút és a Nagykörút között helyezkedik el. Ha további felfedező utat teszünk e területen kívül, a Városligetben találhatjuk magunkat.

Váci utcai séta

A Váci utca képe megváltozik a Ferenciek terétől délre. A forgalom elől nemrég elzárt utca bal oldalán, a 38. szám alatt a korábbi tiszti kaszinó épülete található, amely ma bankszékház. Számos érdekes bolt található a környéken, amelyek jelentős része antik dolgokat árusít. A boltok között található a Budapesti Városháza épülete is.

A Vörösmarty tér, turisztikai csomópont Pesten. Lombos, macskaköves, nagy kiterjedésű terület, amely különböző stílusú épületek egyvelege. A tér középen helyezkedik el Vörösmarty Mihály (1800-1850) szobra. A talapzaton egyik hazafias költeményének, a Szózatnak egy sorát olvashatjuk: “Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar”. A szobor olasz márványból készült, amelyet minden télen védőfóliával borítanak be.

Az elegáns fehér homlokzat lábánál az északi oldalon található a híres Gerbeaud cukrászda és kávézó. Nyáron a székeket és az asztalokat kihelyezik a térre. A svájci cukrász, Emilé Gerbeaud 1884-ben vásárolta meg az üzletet, amelyet hamarosan a kávé fogyasztók kedvelt találkozóhelyévé változtatott. A kiszolgálás ma talán egy kicsit lassabb, de a sütemények, köztük a ház specialitása a konyakos meggy (étcsokoládé, konyakba mártott meggyel a közepén), finomak.

Gerbeaud ház, cukrászda, a Vörösmarty téren.

Gerbeaud ház, cukrászda, a Vörösmarty téren.

A Vörösmarty Kávézó kerthelyisége fél éven át lezárva tartja a Deák Ferenc utcát; a mögötte emelkedő hatalmas oszlopos épület a Bank Palota, amelyet 1915-ben építettek, és ma a Budapesti Értéktőzsde otthona.

A Vörösmarty térhez délről csatlakozik a Váci utca, a főváros híres sétáló és bevásárló utcája. Marks and Spencer és számos egyéb kiváló bolt sorakozik egymás után. Ha ajándék és szuvenír után keresgélünk, akkor a megfelelő helyre érkeztünk, találhatunk itt többek között: csipke árut, népviseletbe öltöztetett babákat, kézzel festett tojásokat, színes hímzésű gyerekruhát, asztalterítőt és számost egyéb ajándék tárgyat.

A Lánchíd és a Királyi Palota a háttérben

A Lánchíd és a Királyi Palota a háttérben

Elhagyva a Vörösmarty teret a Kristóf téren át, ahol az esdeklő halászlány szobra fogad, eljutunk a Szervita térre. A 18. századi Szervita templom uralja a teret, amelynek oromzatát díszítő mozaik figyelemre méltó. A szomszédságban lévő Rózsavölgyi épület (készült Lajtha Béla tervei alapján 1912-ben), jellegzetesen kortárs stílusával ejti rabul tekintetünket.

A Szervita térről a Petőfi Sándor utcán déli irányba indulva, csupán egy sarokra a Váci utca keleti részétől, további hangulatos boltokra, és a 13. szám alatt a Főposta épületére lelünk. A közúti forgalom elől elzárt utcák teszik kellemesebbé sétánkat a két bevásárló zóna között. A Pilvax közt elhagyva a nyugati irányba, megérkezünk a színes Kamermayer Károly térre. A zöldre festett megyeháza és a hatalmas rózsaszín és arany díszítésű 18. századi városháza épülete húzódik a Városház utcában.

Budapest első polgármestere Kamermayer Károly (1829 – 1897) volt, akinek szobra ékesíti a róla elnevezett teret, amelyet övező keskeny utcákban kis antik boltok sorakoznak. Az eklektikus neogótikus Párizsi udvar, – amely valójában bevásárló udvar, passzázs – számos ritka és egyedi bolttal csalogatja vásárlóit. Említést érdemel az árkádok alatti hologram üzlet. A szemközti Kossuth utca sarkán áll a barokk Ferences templom. Az épület falain Báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós hőstettei jelennek meg, aki az 1838-as árvíz idején számos pesti polgár életét mentette meg, de sajnos még így is több, mint 400 ember vesztette életét a katasztrófában.

A Szent korona

Magyarország legféltettebb kincsei a korona, az országalma és a jogar, együttes nevükön a koronaékszerek. A legenda szerint István királyt koronázták meg vele, de a szakemberek kételkednek az állítás valódiságában. Kora középkori eredetűek, és kétségtelenül a Magyar Állam jelképeinek számítanak. IV. Károly király használta utoljára 1916-ban, majd a németek elrabolták 1945-ben. A koronát végül az Egyesült Államokból, Fort Knoxból hozták vissza Magyarországra 1978-ban.

A templomtól balra lévő sárga épület az egyetemi könyvtár. A frissen felújított irodaházon túl a Károlyi utcában található a Petőfi Irodalmi Múzeum, a 18. századi Károlyi Palotában. Petőfi Sándor, valamint híres magyar írók és költők művei és személyes tárgyai tekinthetők meg a múzeumban.

Szent korona

A nagy barokk templom a jobb oldalon a 18. század közepéről származó Egyetemi templom. A gazdagon díszített, faragott főoltár fölött a Lengyelországban mélyen tisztelt czestochowai Fekete Magdolna másolata látható. A templom szomszédságában az Eötvös Lóránd Tudományegyetem épülete áll, az Egyetem téren. Az egyetemi hallgatók serege foglalja el a teret övező padokat és a Kecskeméti utca kávézóit.

Vásárcsarnok

A Központi Vásárcsarnok a Vámház körúton, a Szabadság-híd pesti oldalán, egyike volt annak az öt piaccsarnoknak, amelyet hasonló tervek szerint építettek a 19. század végén. A csarnok három szintes, a látogatók a középső szinten léphetnek be, ahol hús- és zöldségárut kínálnak az eladók. Az alsó szinten halat vásárolhatunk. A felső szinten csipke, hímzés és egyéb szuvenír tárgy kerül eladásra.

A tértől jobbra a Szerb utca az Ortodox-templomnak ad otthont, majd továbbmenve érünk vissza a Váci utcába. A Korona Hotel a középkori védmű, a Kecskeméti Kapu közelében áll.

Magyar Nemzeti Múzeum

Egy sarokkal odébb, az északi irányban, a Múzeum körúton díszeleg a neoklasszikus Magyar Nemzeti Múzeum, a legnagyobb ilyen típusú intézmény Magyarországon, amely Polláck Mihály tervei szerint, 1847-re készült el. A magyarok történetét mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A Millennium óta itt őrzött koronaékszereket a Parlament épületében állították ki. A múzeum történetének jelentős dátuma 1848. március 15-e, amikor is Petőfi Sándor lépcsőin állva szavalta el a Nemzeti Dalt, lökést adva ezzel azoknak a forradalmi eseményeknek, amelyek hamarosan szabadságharcban teljesedtek ki.

Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Nemzeti Múzeum

A Duna mentén

Bárhogyan is tervezzük eltölteni szabadidőnket Budapesten, érdemes egy-két szabad órát szánni Duna parti csavargásra is. Sajnos napjainkra már nem kék a folyó vize, de a Gellért-hegy, a Királyi Palota, a Széchenyi lánchíd és a Várnegyed látványa lenyűgöző lehet. A 2-es villamossal, a Pesti szakaszon részben hasonló utat tehetünk meg, de gyalogos séta és nézelődés közben nagyobb élményben lehet részünk.

A Duna-korzó a forgalmas Roosevelt térnél kezdődik, ahol a Lánchídról lejövő forgalom eléri a Pesti oldalt. A térrel szemben az art noveau Gresham Palota, amelyet jelentős felújítást követően Four Seasons szállodaként használnak. Az épület pompás homlokzatát 1904-ben húzták fel, amely akkoriban biztosító intézményeknek adott otthont. A hotel méltó társa a Duna parton álló, 80-as években készült Sofitel és Inter-Continental luxus hoteleknek. A folyó parton, a korzó mentén étteremmé alakított hajók horgonyoznak, ahol kellemes órákat tölthetünk meleg nyári napokon.

A zölden viruló Vigadó tér szökőkútja mellett található a Pesti Vigadó koncertterem épülete. A Vigadót, Budapest talán legelőkelőbb kulturális intézményét, 1865-ben fejezték be, Feszi Frigyes tervei alapján. A második világháborúban megsérült romantikus épületet 1980-ban nyitották meg ismét a nagyközönség előtt. Akusztikájában sokat javult a 640 fő befogadására alkalmas nagyterem.

Költő és hazafi

A meglehetősen rövid életű (1823-1849) Petőfi Sándor Magyarország legnagyobb költője volt, akinek verseit több idegen nyelvre is lefordították. Az Erzsébet-híd pesti oldalánál, a Petőfi téren álló Petőfi Sándor szobor Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása. Az 1882-ben emelt szobor Petőfit ábrázolja, amint a “Talpra Magyart” szavalja 1848-ban a forradalom előestéjén. A hazafias fiatal költő a csatamezőn esett el 26 éves korában.

Távolabb a Duna mentén a fehéren tündöklő Erzsébet híd köti össze Pestet Budával. A fákkal övezett Ortodox templom a Petőfi Sándor téren az 1870-es évekből származik. A korzó mellett a kertben felállított Petőfi szobor gyülekező helyként szolgált a történelem során.

Az Erzsébet-híd feljárója mögött magasodó iker tornyok a Belvárosi Plébániatemplom, Pest legrégibb – a 12. századtól egyházi épület által elfoglalt – templomának részei. A közeli Március 15-e téren a rómaiak által épített budai Aquincum pesti helyőrségének feltárt romjai láthatók. A tér nevét az 1848-as Forradalom és Szabadságharc kezdetének időpontjáról kapta. Az Erzsébet hídon túl a Duna-korzó összeforr a Belgrád rakparttal, amely a második világháború idején a Vörös Hadsereg és a németek ütközetének színtere volt.

Szent István Bazilika

Minden bizonnyal a pesti séták alkalmával megismerkedünk a Deák Ferenc térrel, amely jelentős közlekedési csomópont. A metró vonalai itt futnak össze, jelentős autóbusz állomás és villamos megállóhely színtere a tér. Itt látogatható a Földalatti Múzeum is. A széles körben csak Deák térként emlegetett terület mögött bukkan elő a Szent István Bazilika 96 méteres kupolája, amelyből csodálatos panoráma nyílik Budapestre. A bazilikát alapos restaurációs munkáknak vetették alá, külsejét és belső terének márvány freskóit egyaránt felújították.

Szent István Bazilika

Szent István Bazilika

A bazilikát 1851-ben kezdték építeni Hild József tervei Lent: Az Erzsébet híd alapján, klasszicista stílusban. Hild halála után, 1868-ban a rossz alapozás következtében a kupola összedőlt, és a templom építése Ybl Miklós, a Magyár Állami Operaház tervezőjének irányításával folyt tovább, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés közben Ybl is meghalt, így a munkát Kauser József vezetésével fejezték be 1905-ben.

Ybl Miklós (1841-1891)

Kiváló magyar építész, a neoreneszánsz magyarországi képviselője. Tervei szerint építették a Magyar Állami Operaház épületét, a Szent István Bazilikát, és jelentős szerepet játszott a Királyi Palota rekonstrukciójában. A lenyűgöző Várkert kioszk korábban szivattyúház volt. Ybl Miklós szobra a Királyi Palota alatt áll az Ybl téren.

A templom Szent Lipót kápolnájában őrzi egy arany szelence az úgynevezett Szent Jobbot, Magyarország első királyának, Államalapító Szent Istvánnak jobb kezét. Az ereklye 1771-ben került Budapestre, korábban Ragusán, Bécsben őrizték, majd a második világháború után került vissza Magyarországra. A kupola kilátójából láthatjuk a Duna hídjait, a Várat, a Városliget és a Margitsziget zöld foltját.

Magyar Állami Operaház

A hatalmas és nyílegyenes Andrássy út – amelyet valaha Sztálin sugárútnak hívtak – a Deák tértől észak-keleti irányba halad. A Posta Múzeumtól öt percnyi sétára a neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaház található, amely 1884-ben épült. Kívülről szép, a belülről pedig mégszebb látványt nyújt Ybl Miklós épülete. Az Operaház aranyozott és márvánnyal kirakott, freskókkal, valamint számos 19. századi híres magyar festő képével van díszítve, amely 1.300 ülőhellyel várja a hangversenykedvelőket. A főbejáratot olyan zeneszerzők szobrai őrzik, mint a Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc. A kitűnő akusztikájú nézőtér felett a magyar díszítőfestészet egyik legszebb alkotását, Lotz Károly Olümposzt ábrázoló freskóját látjuk. Az Operaház előadásain a zeneirodalom leghíresebb műveit hallhatjuk, kitűnő magyar művészek előadásában.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház

Ugyanebből a korszakból származik a Magyar Táncakadémia, amely pontosan szemben helyezkedik el az operával és az Art Nouveau magyarországi vezéralakjának, Lechner Ödönnek a műve. Az operával szemközti épület egyensúlyozza az Operaház dominanciáját az Andrássy úton. Az akadémia mögött, a Paulay Ede utca 35. szám alatt áll az Új Színház, egy szürke Art Deco épület. A bejárat feletti rész majmokkal van ékesítve, mellette pedig arany és kék dekoráció.

Az Andrássy út 29. szám alatt található a Művész Kávéház, Budapest egyik legismertebb kávéháza, amely éjfélig tart nyitva. Kapuit 1898-ban nyitotta, kínálatában azóta megtalálható a kávé, sütemény és almás táska, mindezek természetesen hagyományos, finom ízekkel.

Budapest másként

A melegek kedvelt budapesti szórakozóhelyei az Angyal bár és a Capella. A Café Eklektikát minden második szombaton kizárólag csak hölgyek látogathatják. A Gellért és a Király fürdő is népszerű a homoszexuálisok körében a fővárosban.

Távolabb, a keresztező Nagymező utcán túl Budapest “színház földjére” érkezünk. A jobboldalon található a Budapest Kamaraszínház és a Radnóti Miklós Színház, balra a helyreállított Fővárosi Operett Színház és a Thália Színház. A tükrökkel kirakott mennyezet oltalmában díszkövekről olvashatjuk le Thália történetét az 1913-as nyitásától, amikor még Jardin d’Hiver (Télikert) volt a neve. Színházaival, éjszakai bárjaival, klubjaival és kaszinóival az utcát nem véletlenül Fent: A lenyűgöző emlegetik “Magyarország Broadway”-jaként, de ne várjunk túl sokat e névtől, a hasonlóság minimális.

A Párizsi Nagyáruház épülete, az Andrássy út 39. szám alatt áll, ma is (könyv)áruház működik ott, eredetileg 1911-ben nyitotta meg kapuit.

A Jókai és Liszt Ferenc tereket elhagyva az Oktogon következik, egy forgalmas csomópont a Nagykörúton. Az Oktogon után az Andrássy út még hozzávetőlegesen 1,5 km át folytatódik, míg elér a Hősök terére. Az út bal oldalán, a 60. szám alatt az egykori kommunista rendszer titkos rendőrségének rettegett háza áll. Az épületben a Terror Háza Múzeum kiállítása tárja elénk az elmúlt évtizedek szomorú valóságát.

A Vörösmarty utca sarkán a Liszt Ferenc Emlékmúzeum található, korábban itt volt Liszt lakása is, továbbá az általa alapított Zeneakadémia. Liszt 1881-től élt itt, öt évvel későbbi haláláig. A legtöbb kiállított bútor eredeti; ritka zenei hangszerek között látható Liszt üvegzongorája és néma útizongorája. Az épület mellett van a Budapesti Bábszínház.

New York kávéház

A budapesti New York kávéház művészek, írók, újságírók, festőit, színészek, zenészek kedvenc helyének számít az 1894-es megnyitója óta. A kávéház fénykorát 1910-től az 1930-as évek elejéig élte, amikor is a törzsvendégek a kávéház címlét adták meg postacímükként. A későbbi évek jelentősebb nevei közül említést érdemel Willy Brandt, Pele és Margaret királynő (Dánia). Annak ellenére, hogy pazar belső terét átépítették az elmúlt években, a kávéház megőrizte eredeti varázsát, ahol érdemes egy vacsorát elkölteni. A New York kávéház az Erzsébet körút 7-9. szám alatt található.

Az Andrássy úton haladva tovább egy másik jelentős magyar zeneszerző, Kodály Zoltán (1882-1967) életébe tehetünk bepillantást a Kodály Emlékmúzeumban, a Kodály körönd 1. alatt. Az neoreneszánsz ház szobái, és a teret övező szürke házak úgy néznek ki, mint hajdanán, Kodály életében. A kiállítás képeket, kéziratokat és egyéb személyes tárgyakat mutat be.

A Ráth György Múzeum, a Városligeti fasor 12. szám alatt – jobbra fordulva a Bajza utcán -, és a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) a keleti országok művészeteinek jellegzetes darabjait mutatják be. A környék hatalmas villáiban többnyire nagykövetségek, vállalatok székhelyei és luxus apartmanok találhatók.

Hősök tere

Hősök tere

A hatalmas területű Hősök terén, neoklasszikus múzeumok és kiállítások épületei övezik a Millenniumi Emlékművet és oszlopsort. A teret a magyar honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni. Középpontjában, magas oszlopon Gábor arkangyal alakja áll, aki a legenda szerint megjelent Szent István álmában, felajánlva Istvánnak a koronát. Az oszlop talpazatán Árpád és a honfoglaló hat vezér szobra található. A fő szoborcsoport mögött félkör alakú díszes oszlopsor, mintegy a magyar történelem pantheonja, uralkodók, nagy történelmi alakok szobraival. Előttük pedig az Ismeretlen Katona emlékműve.

 

A két impozáns neoklasszikus épület közül a nagyobbik a Szépművészeti Múzeum, épült 1906-ban, amelyben az ország legjelentősebb nemzetközi gyűjteményeinek kiállítása látható. Többek között, Krafft (Ferenc császár királlyá koronázása) és Piloty (Néró lépdel a felgyújtott Róma üszkéin) műveit, az emeleten egy érdekes spanyol gyűjtemény, El Greco (Bűnbánó Madonna) és Velázquez (Étkező parasztok) képeit láthatjuk. A 19. századi gyűjteményben Gauguin, Monet, Renoir, Delacroix alkotások tekinthetők meg. Ezen kívül olasz, flamand és brit művészek (Reynolds, Gainsborough, Hoppner, Constable) alkotásai.

A tér másik oldalán a Műcsarnok, Magyarország legnagyobb kiállító terme található, amelynek hatalmas csarnokaiban időszakos kiállítások látogathatók. A hat sávos macskaköves út a Műcsarnokkal szemben a Dózsa György út, amely a magyar “Vörös térnek” számított, hiszen a kommunista vezetők ide szervezték katonai felvonulásaikat, Lenin szobrának vigyázó szemei előtt. A Lenin szobor ma a Szoborparkban tekinthető meg.

Városliget

A Hősök tere a csalogatóan zöld Városliget mellett terül el. A térhez hasonlóan a ligetet is az 1896-os millenniumi ünnepségekre alakították ki. Budapest legnagyobb kiterjedésű parkja, egy négyzetkilométernyi területén számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden korosztálynak. A park saját várral, csónakázó tóval, – amelyet télen jégpályává alakítanak – cirkusszal, állatkerttel, vidámparkkal, fürdővel és múzeumokkal rendelkezik.

Vajdahunyad vára és a csónakázó tó

Vajdahunyad vára és a csónakázó tó

Először is nézzük a várat, amelyet 1904-ben fejeztek be. A ligetbe vezető Kos Károly sétány jobb oldaláról közelíthetjük meg a Vajdahunyad várat és a csónakázó tavat. Az eredeti kastély Erdélyben található, a Hunyadiak volt birtokán Vajdahunyadon. A vár gótikus, reneszánsz és román stílusok ötvözete, csodálatos meseszerű benyomást kelt a látogatókban. A falai között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Európa legnagyobb ilyen típusú múzeuma) kiállításai tekinthetők meg. A Jáki kápolnát, amely a várral szemben van, a nyugat-magyarországi Jáki templomról modellezték. A közelben díszeleg Budapest egyik kedvenc műalkotása, az Anonymus szobor. Az ismeretlen középkori krónikás valószínűleg Béla király udvarában szolgált, de pontosan nem bizonyított, hogy melyik Béla királyunk.

Vajdahunyad idején élt Anonymus mester

Vajdahunyad idején élt Anonymus mester

A vártól délre, a csónakázó tó másik oldalán George Washington szobra látható, amelyet 1906-ban emeltek abból az összegből, amelyet a monarchia területéről 1870 és az I. világháború között az Egyesült Államokba emigráló kb. 3 millió fő adományozott. A vártól keletre, a liget szélén a Közlekedési Múzeum épülete magasodik, amelyben mozdonyok és korai vasúti kocsik modelljei kerültek kiállításra.

Gundel étterem

Az állatkert szomszédságában lévő Gundel, Magyarország egyik legelőkelőbb étterme, ahol igazi hagyományos, Ősi magyar receptek szerint készítik a jobbnál-jobb fogásokat. A Gundel Károly által 1894-ben alapított étterem falain igényes olajfestmények láthatók. Az egyik közkedvelt fogás, a ház specialitása a Gundel palacsinta. A cigányzenekar által kísért vacsora elfogyasztása után bepillanthatunk a tágas borpincébe.

Említést érdemel még a Petőfi Csarnok, a pop és rock koncertek állandó színtere. A ligetet átszelő Kós Károly sétányon túl emelkedik palotaszerű Széchenyi Fürdő, amelyet 1913-ban építettek, és könnyen felismerhető réz kupoláiról. Az intézmény Európa egyik legnagyobb közfürdője, amely fedett és szabadtéri termál medencékkel egyaránt rendelkezik. További szolgáltatási közé tartozik az iszappakolás, hidromasszázs és egyéb gyógyfürdős kezelés. A medencék vizének hőmérséklete 27°C és 38ÜC között váltakozik. Fürdőzés közben lehetőség van sakkozni is a medencékben, parafa sakktáblákon.

A fürdőn túl az állatkert, a cirkusz és a vidámpark következnek egymás után sorakozva. A Fővárosi Cirkusz pontosan a fürdővel szemben található, amelyik napi három előadással várja látogatóit (kivéve hétfő és kedd).

Jobbra fekszik a Vidámpark területe, amely látott már jobb napokat is, de ennek ellenére akad szórakozási lehetőség a parkban. A fából készült hullámvasút, a körhinta, az óriáskerék, vagy a gyomorkavaró Ikarus kellemes időtöltést biztosít. Számos terv készült a Vidámpark áthelyezésére egy másik helyszínre, amely egyben lehetőséget adna az állatkert szűkös területének kibővítésére. Az állatkert egy impozáns bejárat mögött fekszik, a cirkusztól délre. A 20. század elejéről származó Art Nouveau épületek – elefántház, pálmaház, madárház – a bentlakó állatoknak szolgálnak lakhelyül. Az állatkerthez tartozik továbbá egy botanikus kert is.

A Deák tértől északra

Néhány sarokra a Deák tértől találjuk a lombos Szabadság teret, amely egyike Budapest legnagyobb tereinek. Mai formáját 1897 után nyerte el, korábban hatalmas katonai laktanya foglalta el a helyet. Ezen a helyen állt az a kaszárnya, amelynek udvarán Gróf Batthyány Lajost, az első független magyar kormány miniszterelnökét kivégezték azután, hogy a Szabadságharc ügye elbukott 1849 októberében. Egy örökmécses 1926-tól állít emléket Gróf Batthyány Lajosnak. A tér délkeleti sarkán áll a Magyar Nemzeti Bank épülete. Az Art Nouveu stílusú szomszéd ház az Egyesült Államok nagykövetsége, ahol Mindszenti József bíboros kapott menedéket 1956 és 1971 kozott. Az épület előtti parkban pedig Harry Hill Bandholtz amerikai békefenntartó tábornok szobra látható. Bandholtz megaka-dályozta, hogy a román hadsereg elrabolja a Nemzeti Múzeum kincseit 1919-ben.

A nagykövetség mögött, a Hold utcában található Lechner Ödön által tervezett Takarékpénztár épülete. Érdemes megfigyelni a tető szerkezetét, amely Gaudi művészetére emlékeztet.

A Hold utca túloldalán hatalmas fedett vásárcsarnok áll 1896 óta. A tér északi végénél a Szovjet katona emlékműve található. A tér teljes nyugati oldalát korábban a Magyar Televízió foglalta el, de Értéktőzsde is volt az 1900-as évek elején készült hatalmas épületben. Érdekes látvány a keleti stílusú ikertorony a Televízió volt székházának tetején.

Egy sarokkal távolabb északnyugati irányba, a Kossuth téren csodálhatjuk a Magyar Köztársaság Parlamentjét. Mielőtt megnéznék az Országházat, említést kell tenni a Vértanúk terén álló újszerű Nagy Imre szoborról. A műalkotást egy kis gyaloghídon állította fel Varga Tamás 1996-ban, Nagy Imre születésének 100. évfordulóján.

Magyar hősök: Kossuth Lajos (1848-49-es Forradalom és Szabadságharc vezéralakja), II. Rákóczi Ferenc, (szabadságharcos, Erdélyi Fejedelem) szobrai állnak a Kossuth tér túloldalán.

Parlament

A Duna partján álló Parlament épületét Steindl Imre tervezte, a Londoni Westminster Palota mintájára. 17 éven Lent: A Parlament, épületét át tartó munkálatok után 1902-ben készült el az Országház. A hatalmas neogótikus épületben 691 szoba, 18 udvar található. A Parlament épületét a Londoni Westminster mintájára készítették.

A Duna mentén 268 m hosszan húzódik, a kupolája 96 m magas, emlékeztetve a 896-os honfoglalásra. A homlokzatát porózus mészkőéből készítették, ezért gyakori restaurálásra szorul. Jelenleg is itt ülésezik a magyar országgyűlés. A Parlament naponta látogatható.

Parlament

Parlament

A két hatalmas szemközti épület a Kossuth téren a Földművelésügyi Minisztérium és a Néprajzi Múzeum. A neoreneszánsz múzeum 1896-ban készült el, amely akkoriban a Legfelsőbb Bíróság tulajdonában volt. Napjainkban néprajzi kiállítás látható a múzeumban, kiemelkedő a 19. és 20. századi magyar népviseletet bemutató tárlat.

A Duna partját követve északi irányba elérkezünk a Margit hídhoz, ahol átsétálhatunk a Margitszigetre. A hídról lejövő út a Szent István körút, (Nagykörút része) hamarosan elvezet a Nyugati pályaudvarhoz. Az állomás mellett van a Westend City Center, Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja és a Hilton Westend Hotel.

A pesti zsidónegyed

A Deák tértől keletre fekvő Erzsébetváros (VII. kerület) megtartotta a háború előtti atmoszféráját. Ez a terület a budapesti zsidó közösség központjának számított. A Klauzál tér körüli utcákban barangolva rátalálhatunk a Zsinagógára és számos boltra, amelyek napjainkban is a zsidónegyed szívét adják. A háború alatt 1944-45-ben 70.000 zsidót zártak gettóba Budapesten. A Dohány utca 2-8. szám alatti Zsinagóga impozáns tömbje a pesti zsidóság erejét és vitalitását jelképezi.

New York után Budapesten van a világ második legnagyobb zsinagógája, amely 1859-ben épült Ludwig Förster tervei alapján, bizánci-mór stílusban. Háromhajós csarnoka háromezer főt képes befogadni. A ‘90-es évek széles körű felújítási munkálatait a new yorki közösség támogatta Tony Curtis vezetésével, akinek szülei magyar bevándorlóként érkeztek az Egyesült Államokba a ‘20-as években.

A Budapesti Holocaust Emlékmű a zsidónegyedben

A Budapesti Holocaust Emlékmű a zsidónegyedben

A Wesselényi utcából nyílik a Hősök temploma. Az udvaron álló szomorúfüzet tormázó Holocaust emlékmű a II. világháborúban elhurcolt magyar zsidók emlékműve. Fém levélkéire odaveszett hozzátartozóik nevét vésették fel a túlélők. A közelben Carl Lutz, svájci konzul emlékműve. Carl Lutz, II. világháború alatt a svájci konzul hamis igazolványokat kiállítva számos zsidó család életét mentette meg hasonlóan, mint Raoul Wallenberg.

A környéken található még néhány zsinagóga, mint például az Art Nouveau Ortodox Zsinagóga a Kazinczy utcában, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (1872), vagy a Kis Zsinagóga (1364) a Táncsics Mihály utca 26. alatt. Hosszú évtizedek elfojtottsága után a magyar zsidóság újabb reneszánszát éli. Ma ismét “Arany háromszögnek” hívják ezt a területet.

Nyughely

A hatalmas kiterjedésű Kerepesi temető, amely rövid séta után elérhető a Keleti pályaudvartól, számos híres magyar nyughelye. A Fiumei úti bejárónál vehetünk egy térképet, majd ennek segítségével járhatjuk be a temetőt, és nézhetjük meg a pompás és egyszerű sírhantokat. Kossuth Lajos, Batthány és Deák Ferenc, Blaha Lujza, Ady Endre is ebben a temetőben nyugszik. Az 1956-os forradalom hőseire közös sír emlékeztet.