Kronológia
Krisztus előtt
- 400.000 Kavicseszköz-készítő emberi kultúra a Várhegy forrásmészkő-takaróján.
- 10 000 körül: Paleolit település a Remete-barlangban.
- 4-3. évezred: Neolitikus telepek a Duna jobb part menti dombsávon.
- 3-2. évezred: Rézkori kultúrák Békásmegyeren, Lágymányoson, a Csepel-szigeten.
- 2-1. évezred: Bronzkori kultúrák a Várhegyen, Budafokon, Zuglóban, Rákospalotán.
- 9-4. század Kora vaskor, békásmegyeri települések,angyalföldi aranylelet.
- 4-1. század Késő vaskori és kelta, eraviszkusz települések a Gellért-hegyen, a Tabánban, Békásmegyeren.
Krisztus után
- 1-4. század Római uralom a mai főváros területén és a Dunakanyar jobb parti oldalán.
- 4 század első fele: Hun uralom.
- 5-6. század Germán népcsoportok (keleti gótok, longobárdok).
- 6-8. század Avarok a főváros mai területén (temetők Budán, Zuglóban, a Csepel-szigeten).
- 9. század Bolgár-szláv népelemek a Duna átkelőhelyeinek környékén.
- 895-900 Honfoglaló magyarok telepednek meg a főváros mai területén és a Dunakanyarban. Kurszán vára Óbudán. Árpádot Anonymus szerint a mai Óbuda területén temetik el.
- 970 körül: Esztergom fejedelmi, majd a tatárjárásig királyi székhely.
- 1046 Gellért püspököt Vata pogány lázadói a mai Gellért-hegyen megölik.
- 1172-1196 III. Béla esztergomi vár- és székesegyház építkezése. Óbudán is van királyi lakhelye. Kancelláriáján működik Anonymus. 13. század elején II. András királyi várpalotát építtet Óbudán.
- 1241-1242 Tatárok dúlják Pestet, majd a budai oldalt is, Esztergom várát nem tudják bevenni.
- 1245 IV. Béla a mai Margitszigeten (akkori Nyulak szigete) a domonkos, később a ferences szerzetesrendek számára kolostorokat alapít (Szent Margit-legenda).
- 1247-1265 Felépül a budai vár és a visegrádi vár.
- 1255-ben Buda vásárvámjáról rendelkeznek
- 1302 Budai zsinat, VIII. Bonifác pápát, majd 1304-ben XI. Benedek pápát is kiátkozzák.
- 1322 I. Károly királyi székhelyét Visegrádra helyezi.
- 1335 Visegrádi királytalálkozó. Buda árumegállító jogot kap.
- 1342-1382 Nagy Lajos uralkodása, palotaépítkezései Visegrádon és Budán.
- 1343 Nagy Lajos király az óbudai királyi palotát anyjának adja.
- 1387-1437 Zsigmond uralkodása.
- 1389-ben Óbudán egyetemet alapít.
- 1416-1424 Zsigmond a budai várban felépíti a Friss palotát.
- 15. sz. közepén megépül a budai, majd a pesti városfal
- 1458-1490 Mátyás Király uralkodása, budai udvarában humanista tudósok, reneszánsz művészek tevékenykednek. A visegrádi palotát Mátyás reneszánsz stílusban átépítteti.
- 1470 körül Pest szabad királyi város lesz.
- 1473 Az első budai nyomdában, Hess Andrásnál, elkészül a Budai Krónika.
- 1514 Dózsa György jobbágyhadai Rákos mezején gyülekeznek.
- 1526 szeptember: A mohácsi csata után a törökök Budát is feldúlják.
- 1541 augusztus 29. Buda 145 évre – megszakításokkal a Dunakanyar is – török uralom alá kerül.
- 16 század második fele: Megépülnek a ma is működő budai török fürdők.
- 1595-1605 Esztergom ismét magyar kézen.
- 1686 szeptember 2. Több hónapos ostrom után Buda vára felszabadul a török uralom alól.
- 1690 Szentendrén törökök elől menekülő szerbek telepednek le.
- 1703 I. Lipót kiváltságlevelet adományoz Buda és Pest számára.
- 1772 Az első állandó (német nyelvű) színház megnyitása Pesten a Rondellában.
- 1777 Mária Terézia a nagyszombati egyetemet Budára helyezi át.
- 1782 II. József az egyetem keretében mérnökképző intézetet létesít.
- 1783 II. József a Helytartótanácsot Pozsonyból Budára, az egyetemet Budáról Pestre helyezi.
- 1790 Az első magyar nyelvű színielőadás (Kelemen László társulata) Budán.
- 1795. május 20. Martinovics Ignác és jakobinus társainak kivégzése a Vérmezőn.
- 1806 Kultsár István kiadja az első Pesti Magyar Hírlapot.
- 1808 József nádor elnökletével megalakul a pesti Szépítő Bizottság. Gróf Széchényi Ferenc adománya megalapozza a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, mely a későbbi Országos Széchényi Könyvtár anyagát is őrzi. Törvény a Ludovika Akadémia megalapításáról.
- 1810. szeptember 5. Tabáni tűzvész.
- 1825. november 3. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása.
- 1837-1847 A Magyar Nemzeti Múzeum építése.
- 1838. március 13-16. Árvíz Pesten, Budán, Óbudán és a Dunakanyarban.
- 1846. július 15. A pest-váci vasútvonal megnyitása.
- 1848. március 15. Forradalom Pesten.
- 1849. január 5. Császári csapatok vonulnak be Budára és Pestre.
Április 23. Aulich vezetésével a honvédség felszabadítja Pestet.
május 21. Görgey vezetésével a honvédség visszafoglalja Buda várát.
Július 11-15. Osztrák és orosz csapatok szállják meg Budát.
Október 6. Batthyány miniszterelnök és több szabadságharcos kivégzése az Újépületben.
November 20. A Lánchíd megnyitása. - 1867 Kiegyezés, Ferenc József megkoronázása.
- 1870 Megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
- 1872 Törvény Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről, az egyesített főváros neve: Budapest.
- 1874 A fogaskerekű vasút üzembe helyezése.
- 1875. június 26. Felhőszakadás nyomán pusztító árvíz Újlakon, a Krisztinavárosban és a Tabánban.
- 1876 A Margit híd megnyitása. A Sugár (mai Andrássy) út megnyitása.
- 1877 A Nyugati pályaudvar átadása.
- 1887 Az első villamosvasút megindulása.
- 1881-től a telefon- és távíróhálózat kiépülése Budapesten és vidékén, telefonhírmondó létesült.
- 1884 A Keleti pályaudvar átadása. Az Operaház megnyitása.
- 1896 Ezredévi ünnepségek Budapesten. A millenniumi földalatti vasút átadása.
Az első filmvetítés.
Az új Országház megnyitása.
A Ferenc József (mai Szabadság) híd megnyitása. - 1903 Az Erzsébet híd megnyitása.
- 1909-1910 Elektromos közvilágítás a Rákóczi és Andrássy úton.
- 1914 július 28. Hadüzenet Szerbiának.
Budapesten tüntetések a háború mellett. - 1918 október 8. Békét követelő tömeggyűlések Budapesten.Október 25-31. Nemzeti Tanács megalakulása.
Károlyi Mihály vezetésével, győz a polgári forradalom.
November 16. Magyarország államformája köztársaság, végleges elszakadás a Monarchiától. - 1919 március 21. A Tanácsköztársaság kikiáltása.
Augusztus 3. Budapestet román csapatok meg.
November 14. A román katonaság az antant utasítására kivonul. Ellenforradalmi kormány alakul. - 1920 június 4. Horthy Miklós kormányzósága idején aláírják a történelmi Magyarországot feldaraboló trianoni békeszerződést.
- 1923 Megindul a magyar polgári légi forgalom.
- 1924 Megalakul a Magyar Nemzeti Bank.
- 1925 Megkezdi adását a Magyar Rádió.
- 1933 Megkezdődik a Tabán bontása.
- 1941 június 27. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak, utóbb Angliának és az USA-nak is.
- 1944 március 19. Német csapatok megszállják Magyarországot, Hitler-barát kormány alakul június Budapest peremvárosainak több ezer zsidó polgárát haláltáborokba deportálják, október 15.
A Nyilaskeresztes Párt német támogatással megragadja a hatalmat. A főváros zsidó polgárait gettóba telepítik, tömeges kivégzések a Duna-parton. - 1945 január 16-18. A németek és a nyilasok Budapest összes hídját felrobbantják.
Február 13. Budapest felszabadítása a német megszállás alól. - 1945-1946 Romok eltakarítása a fővárosban újjáépítések, megindul a közlekedés.
- 1946. február 1. Kikiáltják a Magyar Köztársaságot.
- 1946. februártól a főváros környéki településekről több ezer német nemzetiségű magyar állampolgárt telepítenek ki Németországba.
- 1946. augusztus: Bevezetik az értékálló pénzt, a forintot.
Felavatják az újjáépült Szabadság hidat. - 1947 Megnyitják az újjáépített Margit hidat.
Államosítják a nagy bankokat. - 1948 Államosítják az ipari nagyüzemeket.
Átadják az újjáépült déli összekötő vasúti hidat. - 1949. augusztus 20. Magyarország Népköztársaság, elfogadják az új alkotmányt.
- 1949. november 20. Az újjáépült Lánchíd megnyitása.
- 1950 A peremvárosok fővároshoz csatolásával létrejön Nagy-Budapest; tanácsválasztások.
- 1952 Újjáépül a Petőfi híd.
- 1955 Lakótelepek épülnek, átadják az újjáépült újpesti vasúti hidat.
- 1956. október 23-november 4. Forradalom Budapesten.
Szovjet csapatok vonulnak be. - 1957 Megkezdi adását a Magyar Televízió.
- 1958. június 16. Nagy Imre miniszterelnök és társainak koncepciós pere és kivégzése Budapesten.
- 1960-as évek: Lakótelepek sora épül a fővárosban.
- 1964 Megnyílik az újjáépült Erzsébet híd.
- 1970 Átadják a forgalomnak a budapesti metró kelet-nyugati vonalának első szakaszát.
- 1972 Üzembe helyezik a metró teljes kelet-nyugati vonalát.
- 1978 A Szent Korona hazaérkezése Magyarországra az Egyesült Államokból.
- 1982 Üzembe helyezik a metró észak-déli vonalának első szakaszát.
- 1987 A budai Vár a világörökség része lesz.
- 1989 Nagy Imre és társainak újratemetése.
Magyarország államformája ismét köztársaság. - 1990-től Rendszerváltás.
A többpártrendszer visszaállítása, szabad országgyűlési választások.