Budapest időjárása

Város keresése

A térkép a világ bármely pontján megmutatja az aktuális hőmérsékleti adatokat. Keressen egy konkrét várost, húzza a térképet az Ön által keresett helység fölé és/vagy használja a “zoom” funkciót.

Részletes előrejelzés

[esotanc]

 

Figyelem! Tekintettel arra, hogy az időkép térképen megjelenő adatok teljes egészében külső forrásból érkeznek, azok hitelességéért és pontosságáért felelősséget nem vállalunk.

Felelősségvállalás

Tekintettel arra, hogy az időkép térképen megjelenő adatok teljes egészében külső forrásból érkeznek, azok hitelességéért és pontosságáért felelősséget nem vállalunk.

Forrás: Esőtánc.

Budapest éghajlata

A város éghajlati képe egyszerre tükrözi Budapest természeti, elsősorban domborzati viszonyait, illetve a nagyváros mint mesterséges képződmény éghajlat módosító hatásait.

Fővárosunk éghajlata összességében kedvező:

– a napsütés évi összege meghaladja a 2000 órát,
– a Dunántúli-középhegység védelmét élvező területen a szélsebesség mérsékelt, az évi átlagos szélsebesség 2-3 m/s, erősebb széllökések főleg a keletebbi kerületekben fordulnak elő,
– az évi középhőmérséklet 11° C, a leghidegebb és legmelegebb hónap (a –2 – –2,5° C-os január és a 19,5–20° C-os július) középhőmérsékletéből számított évi közepes hőingás kb. 22,5° C,
– az évi csapadék az országos átlaggal nagyjából megegyezőn 611 mm, a legtöbb csapadék (60–70 mm) májusban és júniusban, a legkevesebb (35–38 mm) januárban és februárban érkezik,
– a havas napok száma átlagosan évente 26.

De essék néhány szó az éghajlati szélsőségekről is. Fővárosunk területén az eddig észlelt legzordabb hideg –23,4 °C volt (1929. február 11.), a legnagyobb meleget (39,5 °C-ot) pedig 1935. június 28-án mérték. Az évi átlagos csapadékmennyiséghez képest pedig mértek már Budapesten 989 mm/év, de 326 mm/év csapadékot is. Budapestet sokévi átlagban évente 27 zivatar és 2–3 jégeső sújtja. Száz évente 1–2 alkalommal rövid idő alatt több mint 100 mm-nyi csapadékot hozó, súlyos felhőszakadások is előfordulhatnak.

Az éghajlati elemek területi eloszlásában Buda tagoltabb domborzata, Pest egyhangúbb felszíne egyaránt érvényesül. A hőmérsékleti térképek (A januári középhőmérséklet értékei Budapesten, a júliusi középhőmérséklet értékei Budapesten) – kis túlzással – a domborzati térkép szintvonalait „másolják”, de kirajzolódik a domborzat a csapadékeloszlás térképén is (Az évi csapadékeloszlás Budapesten). Jól elkülönülnek Buda szél- és esőárnyékban fekvő területei, pl. a Pasarét és környéke, Sasad és Kelenföld, illetve a Tétényi-fennsíktól délre fekvő térségek. Pest keleti részének magasabban fekvő folyóterasz-térszínei – a nagyobb csapadékmennyiség révén – ezen a térképen is kivehetőek.

A legsűrűbben beépített pesti kerületek ún. hősziget-jellege olvasható le az évi középhőmérséklet területi eloszlását mutató ábráról: a pestlőrinci meteorológiai állomáson mért 10,5° C-os hőmérséklethez képest a pesti belvárosban 1° C-kal melegebb terület jön létre. A belvárosi hősziget az év minden hónapjában megmarad, de legmagasabb értékét (a pestlőrinci értékhez képest +1,5° C) januárban éri el.

Forrás: BudapestCity.