Budapest domborzati térképe

Budapest domborzata

A város domborzati viszonyait ábrázoló térképről leolvasható, hogy a közkeletű felfogás, miszerint Buda hegyes, Pest sík, csak részben igaz. (A Budai-hegység egy részlete) A Budai-hegység ugyanis csak a Várhegy és a Gellért-hegy térségében éri el a Duna vonalát, északabbra Óbudán a hegyek előterében viszonylag széles alacsony sík rajzolódik ki, a Gellért-hegytől, illetve a Sas-hegytől délre pedig kifejezetten éles domborzati határral különül el Lágymányos és Kelenföld alacsonyabb térszíne.

A Budai-hegység egyes – a főváros területére eső – hegycsoportjai a térképvázlat alapján is elkülöníthetőek egymástól:

· A Solymári-patak és az Ördög-árok völgyei között helyezkedik el – legmagasabb tagjáról elnevezve – a Hármashatár-hegy (497 m) csoportja. A hegycsoporthoz tartozik a Ferenc-hegy (265 m), a kiépített, látogatható barlangjáról híres Szemlő-hegy (234 m), valamint lealacsonyodó nyúlványként a Rózsadomb is. A hegycsoport, mint a Budai-hegység túlnyomó része, mintegy 200 millió évvel ezelőtti tengerek vízében képződött triász mészkőből és dolomitból áll. Keleti peremén bukkan elő az egykori óbudai téglavetők alapanyaga, a kiscelli agyag.

· Az Ördög-árok völgyétől délnyugatra, illetve a Budaörsi-medencétől északra találjuk a Hárs-hegy – János-hegy – Széchenyi-hegy csoportját. A hegycsoport fő építőanyaga szintén a triász dolomit. Az 527 m magas János-hegy a Budai-hegység legmagasabb pontja, egyetlen 500 m fölé nyúló csúcsa. Ehhez a hegycsoporthoz tartozik az UNESCO Világörökség Listájára felvett Várhegy, a nemrég védelem alá helyezett Gellért-hegy, valamint a növény- és állatvilága miatt természetvédelmi területté nyilvánított, és emiatt csak korlátozottan látogatható Sas-hegy is.

Az M1-es és M7-es autópályák nyomvonalának utat biztosító Budaörsi-medencétől délre – a hegységhez képest – alacsonyabb térszín, a Tétényi-fennsík helyezkedik el. A fennsík mészkövébe mélyítették a budafoki borpincéket.

A pesti oldal domborzata természetesen jóval egyhangúbb. A korábbi folyómedrek, pl. a mai Nagykörút vonalán húzódó Duna-ág napjainkra éppúgy eltűntek, mint a Nagyvárad tér és Orczy-kert vagy a Városliget helyén egykor terpeszkedő mocsarak. A sűrű, többemeletes beépítés miatt ma már alig tűnik fel, hogy kelet felé haladva mégis egyre magasabbra jutunk. A felszín lassú emelkedése az egykor erre vándorló Duna lerakta hordalékanyagnak köszönhető, amely kelet felé fokozatosan magasodó folyóterasz-szintekben őrződött meg. Így az Örs vezér terén már majdnem a Gellért-hegy magasságában tartózkodunk, s – ha a házak közötti szűk kilátás megengedi – lenézhetünk a pesti belváros templomtornyaira.

Forrás: BudapestCity.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Budapest látnivalói Budapest 2 millió ember otthona. A magyar népesség egyötöde lakik ebben a dunaparti városban, mely színes történelmével az egyik legjelentősebb európai főváros. A város 1873-ban jött létre […]
  • Szmogtérkép Módszer: A légszennyezettségi térkép a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérőhálózata által óránként mért és összegyűjtött adatok alapján készül. A térkép mindig az adott […]
  • Légiforgalmi térkép Budapest felett A térkép az aktuális légiforgalmi helyzetet mutatja Budapest és Magyarország felett. A repülő felé pozicionálva az egérmutatót és rákattintva, további információt kapunk a […]
  • Hajóforgalmi térkép Budapesten A térkép az aktuális hajóforgalmi helyzetet mutatja Budapest és Magyarország vizein. A hajó ikonja felé pozicionálva és/vagy kattintva az egérmutatót, további információt kapunk a […]
  • Széltérkép A széltérkép béta fázisban működik, az elmúlt 10 percben mért legnagyobb széllökést ábrázolja. A szabványos szélmérés minden egyéb tereptárgytól távol, 10 méteres magasságban […]