Tag Archives: budapest

Budapest neve

Budapest néven hivatalosan csak 1873 óta nevezik fővárosunkat, amikor törvény egyesítette Pestet, Budát és Óbudát. A Buda név azonban a korai Árpádkorban a római katonai erőd romjaira épült várost jelölte, és csak a tatárjárást követően, a mai Várhegyre telepített Budavár fölépülte után, a 13. század második felében kezdték Óbudának nevezni.

Az ősi Budavár a monda szerint Attila hun király testvéréről kapta volna nevét, ebből azonban csak annyi igaz, hogy a Buda településnév valóban személynévi eredetű lehet, de a királyi város bizonyosan nem Attila testvéréről, hanem valószínűleg a magyar királyok (Ó)budai udvarhelyének 11. százai elöljárójáról, udvarispánjáról kaphatta a nevét.

A Pest városnév eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A kelet-európai síkságról érkező magyarságnak nem volt külön szava a barlangok megjelölésére, ezért a Kárpát-medencének azokon a vidéken, ahol bolgár-szláv népelemek éltek, tőlük vették át a magyarok a sziklaüreget és a kemence üregét is jelentő pest szót. Így a barlangos hegyeket, sziklákat már magyar szóösszetétellel Pest-hegynek, Pest-kőnek, Kőpestnek vagy egyszerűen Pestesnek nevezték a Dunakanyartól az Észáki-középhegységen át Erdélyig. Így lett a Duna partján emelkedő mai Gellért-hegy magyar neve messziről látszó, tágas barlangjáról Pest-hegy. A barlangos hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelőhelyet a magyarok a hegyről Pest-révnek, a rév két oldalán kialakult mindkét települést a révről Pestnek nevezték. Ez a név utóbb csak a keleti partján gyorsan megnövekedett várost jelölte, és jelöli ma is.

A Duna mindkét oldalára már a 12. században, illetve a 13. század elején betelepült német polgárság Ofennek nevezte a barlangot és róla fenbergnek a barlangos hegyet. A német Ofen szó ugyanis a délnémet nyelvjárásban – akárcsak a bolgár-szlávból átvett pest szó a középkori magyar nyelvben-egyaránt jelenti a kemence üregét és a hegy sziklaüregét, a barlangot is. Így lett a németek nyelvén a barlangról a hegy és arról a lábánál kialakult rév mindkét oldalán épült település német neve Ofen. Ez a név már az 1235 utáni években, még a tatárjárás előtt oklevélben is szerepel, és ott éppen a Duna bal parti települést, a mai Pest városát jelöli, amikor még a Buda név csak a mai Óbudát jelölte.

Utóbb a németség a Duna bal parti település megnevezésére átvette a Pest nevet és Ofen néven csak a mai budai oldalt nevezte és nevezi ma is. Tehát a városnak mind a magyar Pest, mind a német Ofen neve a Gellért-hegy barlangjára vezethető vissza.

Budapest és környékének természeti képe

Budapest és a Dunakanyar a természet különleges értékeinek és a történelmet idéző épített környezetnek páratlanul nagyszerű együttese. A természet különleges értékei azok a Duna-part közeli meleg forrásokból feltörő gyógyító hévizek, amelyek mellé már félmillió éve az előember is letelepedett, és amelyek ma fővárosunkat, Budapestet Európa egyik legjelentősebb gyógyfürdővárosává avatják.

Természeti csodák és látnivalók a Budai-hegység barlangjai, amelyeknek egy része az őskőkor óta napjainkig minden kor emberének nyomát megőrizte, más részük pedig különleges formakincsével és a mélyből feltörő meleg vizekből kivált kristálycsodáival a hévizes barlangképződés világviszonylatban számon tartott, különleges természeti értéke.

Kevesen hinnék, hogy egy világváros területén olyan természetvédelmi rezervátumok is vannak, melyekben sehol másutt nem ismert állat- és növényritkaságok találhatók.

Budapest területén a félmillió éves előember tanyahelye óta a régészet az emberiség őskorának minden korszakából feltárta az itt élt emberek gazdag leletanyagát, ami azt tanúsítja, hogy minden korban élt ember ezen a tájon. A történelmi korokban már időszámításunk kezdete előtt itt volt a kelta eraviszkuszok székhelye, azután a római légiók és helytartók székvárosa is, amelynek romjai Óbudán, Aquincumban tárulnak elénk. Utóbb a hunok és avarok is megtelepedtek itt. Székhelyük volt Pesten, Budán és Óbudán a honfoglaló magyarok fejedelmeinek és királyoknak is. A budai Vár és környezetének nagyszerű épületegyüttese ma a Világörökség része.

A fővárostól északra természetvédelem alatt álló, dús erdőkkel borított, festői hegyek között tör át a Duna, hogy aztán délnek kanyarodva találkozzék a sík vidékkel. A Dunakanyarban a mediterrán hangulatú, barokk Szentendrétől északra ismét középkori fővárosaink erős várai, pompás királyi palotái, művészi alkotásokban gazdag templomai bűvölik el a látogatót Visegrádon, Dömösön és Esztergomban, ahol nagy királyok és szentek születtek, éltek és meghaltak. Ezt a történelmi hangulatot árasztó csodálatos tájat szeretnénk bemutatni a természet és az emberi alkotóművészet szerelmeseinek.

Találjanak sok örömet Budapest és a Dunakanyar szépségeinek megismerésében!

Mielőtt sorra felkeresnénk Budapest és a Dunakanyar látnivalóit, ismerkedjünk meg fővárosunknak és környékének természeti adottságaival és vázlatos történelmével.

Budapest fénytérképe

Budapest fénytérképe

Budapest fénytérképe

Budapest műholdtérkép

Budapest műholdtérképe a Bing és a Nokia fejlesztésében.

A Google Street View szolgáltatáshoz, azaz az utcanézet aktiválásához kattintson ide:

  1. Budapest térkép
  2. húzza a Zoom-funkció fölötti sárga kis emberkét a térképre.

Útvonaltervezőt keres?